AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

II. Az OSZK történetéből és terveiből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos munkája és kiadványi tevékenysége 1919-1935

kincseit és régibb gyűjteményeit már kimerítően ismertette. Egy negyedévenként öt ívben kiadandó folyóirathoz most már nincs elegendő adatunk." Miután Fitz feltétlenül szükségesnek tartotta a Magyar Könyvszemle további megjelentetését, azt javasolta, hogy a folyóirat a jövőben valamennyi magyar közköny vtái közlönye legyen. Úgy gondolta, hogy a kiadásában részt vevő intézmények a számukra szükséges, de legalább fél ívnyi terjedelemben vállalnának anyagi részesedést (félívenként 100 pengőt), s e terjedelem felett — saját anyaguk ismertetése céljára — maguk rendelkeznének. A szerkesztésről „pártatlan szerv", az 1935 óta működő Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete intézkednék. A Könyvszemle különlenyomataiból a részt vevő könyvtárak megalkothatnák saját sorozataikat, és ilyen módon az OSZK tanulmánysorozatát is sikerülne fenntartani. Az említett Egyesület első, 1937-ben megjelent évkönyve

105 már jelezte is, hogy a Magyar Könyvszemlét „hivatalos közlönyükké" tette, megjelenését a közkönyvtárak arányos hozzájárulásukkal biztosítják. A folyóirat harmadik folyamának első füzete — Trócsányi Zoltán szerkesztésében — 1937-ben került kiadásra. IV. A kor kultúrpolitikai koncepciójának megfelelően a közgyűjteményeknek — bizonyos korlátok között — közművelődési feladatokat is el kellett látniuk. Hóman, ahogy erre a bevezetésben utaltunk, már a húszas évek közepén hangsúlyozta, hogy ezen intézményeknek népművelő hivatásuk is van: . . . „szemléltetésre és szélesebb körök okulására alkalmas anyagukat tudományos szempontok szerint, de a nagyközönség igényeinek figyelembevételével rendezett állandó és időszaki kiállításokon, illetőleg olvasóhelyiségeikben bocsátják a közönség rendelkezésére, tudományos eredményeiket pedig ismeretterjesztő kiadványok és népszerű előadások útján ismertetik."

106 A közművelődési funkció tehát ráépült a „tudományos hivatásra", annak egyfajta, de feltétlenül szerves megnyilvánulása volt (és ez fokozott mértékben természetesen ma is). A két feladatkör ilyetén összefonódottsága teszi szükségessé, hogy a könyvtár tudományos munkájának ismertetése során az OSZK közművelődési kötelezettségeinek teljesítéséről is szó essék. * A Nemzeti Múzeum keretében működő Széchényi Könyvtár éppen úgy kötelességének ismerte el kincseinek a nagyközönség elé való tárását, mint az anyaintézet bármely más részlege. Tette ezt részben önállóan, részben a Múzeum által rendezett kiállítások keretében, de oly módon is, hogy 105. A Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületének Évkönyve. I. 1935 — 1937. Szerk. Bisztray Gyula. Bp. 1937, Egyet. ny. 90. p. 106. Hóman Bálint: Múzeumok, könyvtárak, levéltárak. = A magyar tudománypolitika alapvetése. 315. p. 168