AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

II. Az OSZK történetéből és terveiből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos munkája és kiadványi tevékenysége 1919-1935

kai koncepció kialakítása, mely a magyar művelődés és tudomány már meglevő értékeit kívánta az új történelmi helyzetbe átmenteni, az elért eredményeket szélesebb területen, erőteljes ütemben akarta továbbfejleszteni. Kétségtelen, hogy a miniszter Magyarország és a szomszédos államok közti „kulturális versenyben" való helytállást igyekezett fokozni. E törekvését azzal az erőfeszítéssel indokolta, amellyel a határaink mellett fekvő országok műveltségi szintjük emelésére fordítanak, akik azon fáradoznak, hogy „azt a kulturális előnyt, amellyel ma még a bennünket környező államok fölött bírunk. . . behozzák, bennünket utolérjenek."

5 Kultúrkoncepciójának megvalósítása érdekében számos javaslatot dolgozott ki és propagált. Ezek elfogadtatása után konkrét intézkedések egész sorát hozta (az analfabetizmus elleni küzdelem, a népiskolák, polgári- és középiskolák reformja, a természettudományok fejlesztése érdekében — többek között — a tihanyi Biológiai Kutatóintézet megszervezése, egyetemek létesítése, a külföldi magyar intézetek megalapítása, az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ életrehívása, a Magyar Tudományos Akadémia állami támogatásának biztosítása stb.). Az 1922. év második felében létrejött Országos Magyar Gyűjteményegyetem megalapítása,

6 amely a legfontosabb hazai (nemzeti jellegű) gyűjteményeket foglalta egy önkormányzati szervezet keretébe, a tudományos erők egyesítése, a lehetőségek jobb kihasználása érdekében.

63 Nagy hangsúly esett az anyagi erők koncentrálására, céltudatos, szervezett felhasználására is. Bár ez az összpontosítás az adott gazdasági körülmények között nem váltotta, nem válthatta be teljesen a hozzá fűzött reményeket, a régebbi, szinte anarchikus helyzethez képest mégis jelentős előrelépést jelentett. 5. Idézet képviselőházi beszédéből, melyet a kultusztárca 1928 — 29. évi költségvetési vitája során mondott el. Megjelent — többek között — a Neonacionalizmus. Klebelsberg Kunó összegyűjtött újságcikkei c. műben (Bp. 1928.), Ki az oka, mi az oka címen. (238 — 300. p.) Idézett rész: 246. p. — Természetesen nem feladatunk itt Klebelsberg a maga korában is sok vitára alkalmat adó művelődéspolitikájának részletes ismertetése, a benne érvényesülő ún. kultúrfölény elméletének taglalása. 6. Elődje: a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa, ül. Főfelügyelősége nem felelt meg a kívánalmaknak, ezért 1922-ben feloszlatták. — A Gyűjtemény egy etem megalapítására az 1922. évi XIX. törvénycikk adott alapot; ez a Nemzeti nagy közgyűjteményeink önkormányzatáról és személyzetéről címen került kiadásra. — Javaslati szövegét az OSZK is véleményezte (1. Dezsényi Béla idézett tanulmányában, 163—164. p.) — A Gyűjtemény egy etem keretébe az alapításkor az Országos Levéltár, a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum — és bizonyos jogfenntartással — a budapesti Tudományegyetem Könyvtára tartozott. — L. még Fejes Erzsébet: Könyvtárak a Horthy-korszakban. = Magyar Könyvszemle 1982. 107. p. 6a Klebelsberg Kunó: Indokolás a „nemzeti nagy közgyűjteményeink önkormányzatáról és személyzetük minősítéséről" szóló törvényjavaslathoz. = Országos Magyar Gyűjteményegyetem kiadványai. 1923 — 24. év. 2. fűz. Bp. 1923. 8 — 22. p. — Klebelsberg leszögezte, hogy a társadalom szegénysége, a „magántudománypártolás" hiánya és a magángyesületek ebből következő „pangása" miatt az egyetemeken kívül csak a Gyűjteményegyetembe foglalt intézményeknél található tudományos állás. Ezért fontos, hogy ezen intézmények és alkalmazottaik szakszerű igazgatásáról gondoskodás történjék. (8. p.) 136