AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

II. Az OSZK történetéből és terveiből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos munkája és kiadványi tevékenysége 1919-1935

A Gyűjteményegyetem élén a Tanács állt, melynek ügyvezető alelnöke 1924 végétől az a Hóman Bálint volt, aki hosszú egyetemi könyvtári szolgálat után 1922 végétől a Széchényi Könyvtár igazgatója, majd 1923 decemberében a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója lett. ö, aki a gyakorlatban is átélte e szervezet működéséből származó változásokat, a Múzeum 1924—1928. évi működéséről szóló jelentésében lényegében pozitívan értékelte a Gyűjteményegyetem tevékenységét.

7 Bár elismerte, hogy az új önkormányzati szervezetbe tömörült intézmények bizonyos megalkuvásra kényszerültek a magasabb egység érdekeinek alárendelve magukat, a nyereség mégis megérte az áldozatot. „Az új autonóm szervezet gondolata a tudomány szabadságának alapvető normájában és a közigazgatási autonómia .. . elvében gyökerezik, s általa múzeumaink felszabadultak a korábbi bürokratikus gyámkodás alól" — írta Hóman. Nem tagadta, hogy a bürokratikus ellenőrzés kényelmesebb volt az intézmények számára mint a társintézmények vezetőiből, egyetemi tanárokból, szakemberekből álló Tanács felügyelete, de ennek is több az előnye mint a hátránya. „Gróf Klebelsberg Kunó gyűjteményegyetemi koncepciójának legfőbb jelentőségét . . . abban látjuk, hogy e szervezeti keretben lehetőség nyílt az egymással rokon funkciókat ellátó tudományos intézmények magasabb kultúrpolitikai szempontból kiinduló s a napi politikai áramlatoktól mentes szakszerű és céltudatos irányítására és fejlesztésére" — foglalta össze véleményének lényegét Hóman Bálint. Az Országos Széchényi Könyvtár — amely a Magyar Nemzeti Múzeum keretében dolgozott — a múzeumon keresztül kapcsolódott be a Gyűjteményegyetem tevékenységébe. Ez munkáját, az áttételen keresztül is, jelentősen fellendítette, és nagymértékben éppen a tudományos és kiadványi tevékenység területén éreztette jó hatását. Legalábbis egy-egy időre, amikor a gazdasági helyzet a további fejlődést meg nem gátolta. 1934-ben a Magyar Nemzeti Múzeumról szóló VIII. törvénycikk a Gyűjteményegyetem jogutódjaként a Magyar Nemzeti Múzeum szervezetét hozta létre és ennek önkormányzati jogait a Múzeum Tanácsára ruházta. A névváltozás természetesen a funkciók stb. felülvizsgálásával is járt.

8 7. Hóman Bálint: A Magyar Nemzeti Múzeum öt éve. Jelentés az intézet 1924 — 1928. évi állapotáról és működéséről. Közzéteszi —. Bp. 1929. 168 p. Az idézett rész: 31 — 32. p. — Az OSZK 1923. évről szóló jelentése is beszámol az új szervezet „kifogástalan" működéséről és az önkormányzat „üdvös" hatásáról. Első eredményként a tudományos tisztviselők, majd a segédszemélyzet státusának nagyarányú rendezését és az alapszerű pénzkezelési rendszer életbeléptetését könyveli el. (Magyar Könyvszemle 1924. 107. p.) 8. A Gyűjteményegyetem szervezetébe az évek során újabb intézményeket kapcsoltak be. Ezáltal megszűnt az azonos jelleg és a közös tudományos törekvésen alapuló szellem sem érvényesülhetett. Ezért a Magyar Nemzeti Múzeum szervezetének kialakításakor visszatértek a régi koncepcióhoz, és ebben csak a gyűjteményi jellegű intézmények kaptak helyet. (Az 1808: VIII. törvénycikkel létesített Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Levéltár, az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum és az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum.) — Hóman Bálint: Indoklás a „Magyar "Nemzeti Múzeum"-ról szóló törvényjavaslathoz. (19S4. márc. 2.) = A Magyar Nemzeti Múzeum kiadványai. 1. füz. Bp. 1937. 14 — 22. p. Idézett rész: 16. p. — A törvény 22. §-a A Magyar Nemzeti Múzeum tudományos és közműve137