AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Pavercsik Ilona: A lőcsei Brewer-nyomda története a 17-18. században, II.

négy nyelvű kiadása, amely rengeteg fametszetével az iskolai szemléltető nyelvoktatást segítette (119, 120). Az 1670—1700 közti időszakban további széphistóriák, prózai elbeszélések jelentek meg Lőcsén. Itt láttak napvilágot a kor legnépszerűbb barokk költőjének, Gyöngyösi Istvának a művei is (139, 152, 180). Különböző joggyűjtemények kiadásával is kitűnt ekkor a Brewer-nyomda: a Gynosura Jurisperitorum. .. c. kiadványa (133, 183) például az addigi országgyűlések összes artikulusát megadta téma szerint csoportosítva; több alkalommal megjelentek az 1681. évi soproni és az 1687. évi pozsonyi országgyűlés törvénycikkei (110, 130, 131, 182, 181). A tudományos könyvkiadásban igen jelentős Pápai Páriz Ferenc Pax Corporis c. orvostudományi művének megjelentetése (149), de még inkább Pápai Páriz latin—magyar, magyar—latin szótárának, a magyar nyelvtudomány e kiemelkedő alkotásának 1708-as első kiadása (222). Közismert az is, hogy a Rákóczi-szabadságharc alatt a lőcsei sajtó alól került ki az első magyarországi újságnak, a Mercurius Veridicus ex Hungáriának első három száma.

31 Itt kell röviden megemlékeznünk a lőcsei kalendáriumokról is. Ezeket a Brewer-nyomda már kezdetektől kiadta, először magyar, német, majd szlovák nyelven is, országosan népszerűvé azonban csak a 17. század utolsó harmadában váltak. Az 1670-es években Kolozsvárott már lőcsei mintára jelentek meg a naptárak, s Töltési István komáromi nyomdász 1705-ben olyan kalendáriumok kinyomtatására kapott 15 évre szóló szabadalmat, amelyet „annak előtte Lőtsén szokta nyomtattatni".

32 A naptárak protestáns jellegét mutatja, hogy az új időszámítás bevezetése után még egy évszázaddal is ónaptári táblákat szintén tartalmaztak: csak 1700-ban jelent meg az első, csak az új időszámítást feltüntető lőcsei kalendárium. A kalendáriumoknak számunkra legérdekesebb része a történelmünk legfontosabb adatait felsorakoztató Magyar Krónika.

33 A 17. század végének, a 18. század elejének lőcsei könyvkiadását összefoglalóan értékelve elsősorban azt a kérdést kell vizsgálnunk: mi okozhatta a Brewer-nyomda teljesítményének nagymértékű növekedését, fellendülését ? (ez a teljesítmény csak a Rákóczi-szabadságharc alatt, a háborús idők miatt csökkent érhető módon). A protestáns vallás gyakorlata az 1681. évi soproni országgyűlés után — erős korlátozásokkal — újra biztosítva volt, a protestáns gyülekezetek és iskolák azonban nyomorúságos anyagi helyzetben voltak; a lőcsei könyvkiadás ennek ellenére növekedett, noha a vallá31. A magyar sajtó története.. . 41 — 44. p. 32. Gulyás Pál: A könyv sorsa Magyarországon. I—III. rész. Kézirat. Bp. 1961. II. rész 197. p. A Brewer-örökösök a kizárólagos szabadalom ellenére továbbra is megjelentették a Neubarth-féle naptárat, de már csak néhány évig: 1711 őszén már Valentin Hancken 1712-re szóló „Házi és úti új kalendáriumát" nyomtatták ki Lőcsén. A változtatás előzménye az lehetett, hogy Töltési István panasszal fordult az udvarhoz a privilégium megsértői ellen. Ismerjük a lőcsei tanácsnak a királyi kancelláriához ez ügyben 1711 őszén írott levelét, melyben a tanács azt jelentette, hogy a Brewer-nyomda nem a korábbi lőcsei kalendáriumot, hanem Valentin Hancken naptárát jelenteti meg. Az iratot 1. Okresny Archiv Levoca, (továbbiakban: OAL) II. 150. 33. A kolozsvári és a lőcsei kalendáriumokról, ill. krónikájukról 1. Dukkon Ágnes: Tótfalusi Kis Miklós naptárai (1694-1702). = ItK 1978. 52-61. p. 368 \