AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Pavercsik Ilona: A lőcsei Brewer-nyomda története a 17-18. században, II.

sos és iskolai könyvek aránya ekkor (az 1680-as, 1690-es években) volt az összkiadáson belül a legmagasabb, 78, ill. 88%. A lőcsei könyvkiadást nem vizsgálhatjuk a korabeli magyarországi protestáns könyvkiadástól elszigetelten: a Brewer-nyomda teljesítményének alakulása ugyanis nagymértékben eltért a többi protestáns műhelyétől, ill. a protestáns könyvkiadás változásának országos tendenciájától. Az 1670-es évekre a dunántúli protestáns nyomdák (Pozsony, Kőszeg, s kisebb korábbi műhelyek) megszűntek. A Felvidéken az 1670-es évektől három protestáns nyomda dolgozott: Bártfán, Lőcsén és Zsolnán. A városi tulajdonban levő, nagymúltú bártfai műhely tevékenysége a 17. század utolsó harmadában már kisebb arányú volt; a zsolnai nyomda teljesítménye (elsősorban szlovák vallásos művek kiadása) még annyira sem volt számottevő. A sárospataki református nyomda tevékenysége ismert körülmények között 1671-ben megszűnt. A debreceni nyomda nemcsak tipográfiailag, de a könyvkiadást tekintve is hanyatló periódusában volt. Erdélyben Nagyszebenben, Kolozsvárott, Brassóban működött hosszabb ideig protestáns nyomda: könyvkiadása csak a kolozsvárinak volt jelentős, az is inkább a század legvégén. A 17. század utolsó három évtizedében a lőcsei Brewerműhely volt a vezető evangélikus nyomda Magyarországon. (Erdélyben vezető protestáns nyomda volt a kolozsvári, Magyarországon kisebb mértékben a debreceni.) A még megmaradt lutheránus egyházközségeket, iskolákat elsősorban a lőcsei nyomda látta el vallásos művekkel, tankönyvekkel: az evangélikus vallásos és iskolai könyvkiadás főleg arra a helyre összpontosult, ahol — a nyomdász anyagi helyzetét tekintve — korábban is igen kedvezőek voltak a könyvkiadás körülményei. A Rákóczi-szabadságharc utáni három évtized lőcsei vallásos könyvkiadása hanyatlást mutat az előző időszakhoz képest. Az 1710-es, 1720-as években a Brever-nyomda kb. annyi énekeskönyvet és kegyességi művet jelentetett meg, mint a 17. század közepének válságos periódusában. Többnyire a már ismertetett protestáns vallásos művek utánnyomásai kerültek ki a lőcsei sajtó alól (226, 228, 232, 236, 237, 238, 239, 240, 244, 245, 248, 251, 256). Újabb vallásos művek a lőcsei könyvkiadásban: egy szlovák szentírásmagyarázat (243), Ráday Pál Lelki kódolása (247) és Bethlen Kata Bujdosásnak emlékezetköve c. munkája (246). Ennek az időszaknak lőcsei könyvkiadásáról szólva a felekezeti jelleget különösen hangsúlyoznunk kell. Korábban Lorenz Brewer nyomtatott katolikus könyveket, de inkább alkalmi dicsőítő verseket, a jezsuita gimnáziumnak iskolai meghívókat; Samuel Brewer már tankönyveket, kegyességi műveket, prédikációkat is. Johann Brewer az 1710-es, 1720-as években kizárólag protestáns könyveket adott ki! A fordulópontot ebből a szempontból az 1729-es év jelentette. Ekkor két katolikus kegyességi mű is napvilágot látott Lőcsén: Hevenesi Gábor két latin nyelvű hitbuzgalmi művének utánnyomása (253, 254). Ez azonban a végpont is volt a lőcsei vallásos könyvkiadásban: több vallásos könyv, sem protestáns, sem katolikus nem jelent meg Lőcsén. A protestáns katekizmusok kiadása Lőcsén ebben az időben a cenzúra nyomása miatt teljesen megszűnt. Tankönyveket még kiadott a Brewernyomda (főleg Comenius-tankönyveket, Bél Mátyás nyelvtanait) (229, 230, 241, 242, 252, 233, 234 stb.), disputációkat, iskolai meghívókat már nem 24 OSZK Évkönyve 1980 369