AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)
IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Pavercsik Ilona: A lőcsei Brewer-nyomda története a 17-18. században, II.
A lőcsei nyomtatványok összes ívterjedelmének 3/4 részét a vallásos és iskolai könyvek adják. Nem meglepő ez az eredmény, ha a korszak uralkodó vallásos életszemléletére, az egyháznak kulturális meghatározó szerepére gondolunk; de meglepő, ha a nyomda tevékenységének eddigi értékelését vesszük figyelembe, amely elsősorban népszerű világi művek megjelentetését hangsúlyozta. 9 A lőcsei tipográfia a 17. század egyik legtermékenyebb műhelye volt, nem volt nehéz széphistóriákból is többet nyomtatnia, mint más magyarországi műhelynek. Az arányokat azonban nem szabad szemelől tévesztenünk: minden Lőcsén nyomtatott 100 ívből 74 ívet vallásos és iskolai művek tettek ki. Mennyire tért el ez az arány más magyarországi nyomdákétól ? E kérdést nem tudjuk alaposan megvizsgálni, nincs elég összehasonlító adatunk hozzá, egy-két szempontot adhatunk csak a probléma megítéléséhez. A sárospataki tipográfia 1651 — 1671 között mai ismereteink szerint 120 könyvet jelentetett meg; közöttük mindössze három kisterjedelmű, nem elsősorban vallási célzattal íródott mű volt (kalendárium, ill. halotti búcsúztató vers). 10 A nyomda így szinte kizárólag a sárospataki református főiskola és a katolicizmussal kemény harcot vívó protestáns egyház szolgálatában állt. Tótfalusi Kis Miklós kolozsvári nyomdájának egy évtizedes (1693 — 1702 közötti) teljesítményét már említettük. A 92 kiadott műből 52 volt vallásos és iskolai nyomtatvány (fele-fele arányban), 40 pedig más témájú. Ha a terjedelmet nézzük, a megoszlás 58—42%-os a két kategóriában. A kolozsvári 17. század végi könyvkiadásban tehát mind a művek száma, mind a terjedelem alapján magas volt a ,,világi" nyomtatványok aránya. A nagyszombati nyomda az 1690-es években 257 művet jelentetett meg, ezek közül 46 volt „világi". Ezek legnagyobb része tudományos könyv, elsősorban nagy joggyűjtemények, kisebb része kalendárium. Terjedelem alapján a vallásos és iskolai nyomtatványok, valamint a többi nyomtatvány aránya 2/3 — 1/3. A négy tipográfia esetében tehát négy különböző eredményre jutottunk a vallásos és iskolai művek arányát, az összkiadásban való részesedését illetően. Mind Nagyszombatban, mind Kolozsvárott komoly hagyománya volt az egyetemhez, ill. a főiskolához kapcsolódó tudományos könyvkiadásnak. Ebben a tudományos könyvkiadásban a lassan kibontakozó hazai történet, jog, nyelvtudomány stb. alkotásai nagy súllyal szerepeltek. Lőcsén nem volt felsőoktatási intézmény, a szepességi város nem volt ilyen tudományos központ. Kolozsvárott és Lőcsén viszont szép számmal jelentek meg népszerű szórakoztató irodalmi művek, így érthető, hogy a vizsgált négy nyomdánál a vallásos és iskolai kiadványok aránya Kolozsvárott volt a legalacsonyabb, Lőcsén a legmagasabb, majd ezt követte Nagyszombat. A sárospataki „világi" könyvkiadás pedig szinte a nullával volt egyenlő. 9. A magyar irodalom története 2. A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig. Szerk. Klaniczay Tibor. Bp. 1964. 308. p. 10. Takács Béla: A sárospataki nyomda története. Bp. 1978. — a mű bibliográfiája alapján. 23* 355
