AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Bánáti Istvánné: Az Országos Széchényi Könyvtár olvasói betűrendes könyvkatalógusa

rendszerének létrehozására. Amikor a 20. században a nemzeti könyvtárak kartonkatalógusokat kezdtek szervezni, s ezzel párhuzamosan áttértek a sokszorosításra, lehetőség nyílt differenciáltabb katalógushálózatok kialakítására. A nemzeti könyvtárak egymás után lezárták az egyre inkább avuló, nagyformátumú cédulakatalógusaikat és szabványméretű kartonkatalógusok építését kezdték meg. Egyes könyvtárak a régi katalógus lezárását és az új megindítását arra is felhasználták, hogy a régi alapkatalógusokban nyilvántartott anyagot fokozatos rekatalogizálás útján katalógusaikba átemeljék. A mi nemzeti könyvtárunk is ezzel a módszerrel próbálkozott. Az OSZK nagyformátumú betűrendes katalógusa Barna Ferdinánd munkája révén 1869-ben jött létre. Barna Ferdinánd 1860-ban került segédőrként a Magyar Nemzeti Könyvtárba. Igen szomorú állapot fogadta, mert az 1859-ig beérkezett anyag még rendezve sem volt. Egy fél század alatt sem a nagy adományok mint a Jankovich — Istvánffy — Horváth István — Müller Jakab Ferdinánd féle könyvtárak anyaga, sem a köteles példányok nem kerültek feldolgozásra. Csak az alapító Széchényi Ferenc könyvtára állott Denis Michael szakrendszerében. Denis Michael a bécsi császári könyvtár igazgatója 1774-ben adta ki könyvtártani művét: Einleitung in die Bücherkunde címmel. Szakrendszere hét főcsoportot különböztet meg. A főcsoportok osztályokra, azok alosztályokra bomlanak. Széchényi Ferenc könyvtárát, amely az Országos Széchényi Könyvtár alapját képezte, Denis szakrendszere alapján rendeztette Széchényi. Bécsben buzgó hallgatója volt Denis könyvtártani előadásainak. A kölcsönös tisztelet eredményeképpen a könyvtár nyomtatott katalógusához (Catalogus Bibliothecae Hungaricae Széchényianae. Pest, 1800) Denis írt előszót. Maga a Denis féle szakrendszer módosításokkal a katalógus szakrendes kötetében található. Barna Ferdinánd a müncheni Hof- und Staatsbibliothek feldolgozási és szakrendszerét vette alapul, így müncheni katalógusnak nevezték el az 1926-ig épülő régi katalógust. A müncheni Hof- und Staatsbibliothek szakrendszerének kidolgozása Martin Schrettinger nevéhez fűződik, melyet 1829-ben tett közzé Versuch eines vollständigen Lehrbuch der Bibliothekswissenschaft című könyvtártani kézikönyvében. Schrettinger szakrendszere 12 főosztályból és 181 szakcsoportból áll. Jelzetként a szakok latin elnevezéseinek rövidítéseit használta. Mátray Gábor a Széchényi Könyvtár őre (igazgatója) az 1848/49-es szabadságharc éveiben fordította le magyarra az említett szakrendszert, bevezetésére azonban csak később került sor, miután Barna Ferdinánd müncheni tanulmányútja után magyar viszonyokra átdolgozta. Megtartotta a tizenkét római számmal jelölt főosztályt, a szakok számát azonban 181-ről 11 l-re csökkentette. 1926-ig az OSZK egész állományát ebben a szakrendszerben dolgozták fel. Ezután tértek át a folyószám szerinti raktározásra. Müncheni könyvkatalógusunkat a szerzők betűrendjében, illetve névtelen munkáknál grammatikai rendszó betűrendi helye szerint állították fel és az 1926 előtt szerzeményezett könyvek anyagát foglalta magába. Ez a nagyszabású katalógus egyaránt szolgált olvasói és szolgálati célokat. 1936ban Fitz József főigazgató, Goriupp Alisz közreműködésével arra az elhatározásra jutott, hogy ezt a régi, több vonatkozásban elavult nagyformá208