AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)
III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Bánáti Istvánné: Az Országos Széchényi Könyvtár olvasói betűrendes könyvkatalógusa
tumú, főleg kézzel írt katalógust modern kartonkatalógussal cseréli fel. 1926—36 közötti idő a kísérleti évek időszaka volt. Az anyag nyilvántartására áthidaló, kézzel írott, vonalazott kartonra írt katalógust hoztak létre. Ez az anyag is folyamatosan felszámolásra került. A feldolgozó munka igen jelentős reformja indult el 1936-tal. E fontos újítások — mint a szalagszerű feldolgozó munka bevezetése, kötet alakú helyrajzi naplók, ETO bevezetése, új sokszorosító eljárás és ennek segítségével modern kartonkatalógusok megteremtése, időtálló lemeztár szervezése, melléklaprendszer kiépítése —, a könyvtárat a legjelentősebbek közé emelte. Katalógusaink hiányossága, a selejtezés lehetősége nélküli gyarapodásunk olyan sokszorosító eljárás választására kényszerítettek, mely ha költséges is, teljesítőképessége fokozott iramú munkára képes és nemcsak új gyarapodásunkat dolgozta fel, hanem kedvező esetben múltunk hiányait is pótolhattuk vele. Németországban és néhány skandináv könyvtárban az adréma címírógépet vezették be katalogizálási célokra. Ezzel a géppel dolgozott Németországban a berlini, frankfurti, és mindenekelőtt a göttingai egyetemi könyvtár. Leginkább ennek a kitűnő és nagymultú könyvtárnak példája, valamint az ott szerzett információk vezették az OSZK főigazgatóját elhatározásában, hogy könyvtárunkat 1936 tavaszán a szükséges adréma gépekkel felszereltette. A könyvtári adréma üzemhez két gép szükséges. Nevezetesen egy préselőgép, mely cinklemezbe vési a címleírás szövegét, továbbá egy levonógép, amely segítségével tetszés szerint kartonlapra, vagy listára annyi példányban nyomják le a kívánt szöveget, amenynyit igényelnek. A nyert lenyomatok ha nem is érik el a nyomtatott cédulák külalakját, nem maradnak el az írógéppel készített cédulák mögött. A lemezek korlátolt terjedelme áthidalható, hosszú címek esetében felhasznált két esetleg több lemezzel. Ezért a hiányért bőven kárpótol a kielégítő munkatempó, a pótlások, esetleges javítások könnyű lehetősége és főként a fémlemezekre történő felvételek maradandósága. Az elkészült és lenyomott adrémalemezeket a korrektor az e célra szolgáló szekrényekben a helyrajzi számok rendjében tárolja. A lemezeket bármikor elővehetjük és a nyomógép nyújtotta kettős lehetőségeknek megfelelően, akár listákra, akár cédulákra újra és újra levonhatjuk, készíthetünk a lemezek megfelelő csoportosításával akár szak-, akár betűrendben összeállított gyarapodási jegyzéket, vagy teljes állományjegyzéket is. Az új rendre való áttérés szükségessé tette, hogy az új beszerzések feldolgozása mellett a müncheni rendszerben feldolgozott régi anyag is újra katalogizálásra kerüljön ós így a könyvtár minél hamarabb egységesen átdolgozott katalógusokkal álljon az olvasók rendelkezésére. A rekatalogizálás munkája az eredeti tervek szerint 10—15 év alatt fejeződött volna be. A második világháború eseményei, a katonai behívások, az anyagmentéssel kapcsolatos teendők azonban oly mértékben lelassították ezt a munkát, hogy 1950-ig a régi anyagnak csak igen kis hányada került feldolgozásra. 1950—52 között ugyan a rekatalogizált művek száma elérte az évi feldolgozás 50%-át, de 1952 után még nagyobb visszaesés következett. A nemzeti tulajdonba vett könyvtárak hatalmas anyaga az igen nagy mértékben növekedő könyvtermésünk, továbbá a Szovjetunióból és a szomszédos népi demokráciákból 14 OSZK Évkönyve 1980 209