AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)
III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Wix Györgyné: Az állományi teljességre törekvés lehetőségei és korlátai. (A patriotika gyűjtés hiányainak retrospektív pótlása)
A raktári hiányok egy része nem valódi hiány, lappangó könyvek ezek, elosztásból, illegális kölcsönzésből, őrjegy nélküli szolgálati használatból eredőek. így a raktári hiányok nagyságrendjét nem érdemes becsülgetni, pótlásuk megkísérlése azonban állandó gyarapítási rutin feladat. 4. Következtetések és javaslatok A fentebb elmondottakat végiggondolva — s reméljük, végigolvasva — az alábbi következtetésekre juthatunk: a) Az OSZK állományának teljessége, más-más típusoknál más-más arányban, de átlagosan 92% körül van. Az 1800 után megjelent nyomtatványok esetében a hiányok nem feltétlenül és válogatás nélkül szorulnak pótlásra, hanem különböző szelekciós szempontok mérlegelése után. b) Éppen ezért a meg nem levő művek feltárása nem gyarapítási feldat, hanem szakértő, e célra koncentráló bibliográfiai kutató munka tárgya lehet csak. A bibliográfus munkája nyomán, az általa megállapított címek vizsgálata révén lehet és érdemes retrospektív állományi hiánypótlást végezni. c) Az OSZK saját állományának feltártsági foka, különösen a régebbi nyomtatványok és a tári gyűjteményekben lappangó könyvszerű kiadványok tekintetében nem kielégítő. Kívánatos volna — jóllehet a hozzá szükséges anyagi és személyi eszközök hiányoznak — ezek megnyugtató feltárása. A széleskörű, minden állományrészre kiterjedő bibliográfusi kutatás ezt a kérdést is többé-kevésbé megoldja. Példamutató ebből a szempontból az RMNY Csoport példány- és lelőhely-nyilvántartási rendszere. d) A gyarapítási munkában — folytatva a jelenlegi, ún. passzív retrospektív hiánypótlást — kívánatos volna megteremteni azoknak a, bibliográfiailag már feltárt, hiányoknak aktív pótlási lehetőségét, amelyeknél a keresés még némi pozitív eredménnyel kecsegtet. E következtetések helytálló voltának elfogadása esetén néhány kérdés is adódik. • a) Hol kell meghúzni azt a határt, ameddig beérhetjük az OSZK-ból hiányzó művek puszta nyilvántartásával, lelőhelyük ismeretével, illetve melyek azok a szelekciós szempontok, amelyek alapján a hiányzó műveket másolatban pótolnivalónak ítéljük ? Véleményünk szerint időbeli, példányszámbeli és tartalmi kritériumok alapján kell szelektálni. 1800-ig minden egyetlen (ill. több, de csak külföldi) példányban ismert nyomtatványból másolatot kellene beszereznie az OSZK-nak, 1801-től csak a más, változatlan kiadásban fel nem lelhető és egyetlen példányban ismertekből, továbbá a kutatás szempontjából lényeges tartalmú, de több példányban csak vidéken és külföldön ismert művekből. (Ezt a véleményünket támasztja alá az RMNY szerkesztése során szerzett tapasztalat, amely szerint az elmúlt 80—90 esztendőben 45 unikum pusztult el. 38 ) b) Reméljük, hogy már nem kérdésként, hanem tényként szögezhető le a retrospektív nemzeti bibliográfia kiegészítésének folytatása, illetve az 38. Hervay Ferenc i. m. 64.1. 201
