AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Wix Györgyné: Az állományi teljességre törekvés lehetőségei és korlátai. (A patriotika gyűjtés hiányainak retrospektív pótlása)

a megállapítás, amelyet Havasi Zoltán a Könyvtári hungarika dokumentumok bibliográfiai regisztrálásának keretterve nyomtatványokra vonatkozó részében első" helyen, kiemelten javasolt: az 1801 — 1850 között megjelent könyvek ós kisnyomtatványok korszerű feldolgozásának szükségessége, a további korszakokra pedig az anyaggyűjtési munka igénye.

39 c) Az OSZK állományának feltártsági fokát — amennyiben erre nemcsak bibliográfiai szinten nyílna lehetőség — milyen sorrendben kellene javítani ? Véleményünk szerint az ún. „Díszművek" és a jelenleg korszerű címleírás nélküli, sőt sok esetben egyáltalán címleírás nélküli 400-, 500és 600 000-es régi anyagot kellene korszerűen feldolgozni. Ezek átszámozást nem igényelnek, s amellett — tapasztalataink szerint nemcsak hiányzik egy részük címleírása, de kolligátumokban is lappang több, eddig fel nem tárt mű. Egy másik, sürgetően fontosnak tűnő terület, a Hírlaptár, a rekatalogizálási és a — nemrég megindult — retrospektív bibliográfiai feldolgozás révén, ha apránként is, de rendeződik. Szinte reménytelennek tűnik a Kisnyomtatványtárban felhalmozott nyomtatványok kérdése. Itt a legkülönbözőbb nyomtatványtípusok fellelhetők, ugyanis pusztán a terjedelmet figyelembe véve, számos olyan dokumentum került ebbe a tárba, amely a könyvállomány sorait, vagy a Hírlaptár foghíjait egészíthetné ki. Űgy tűnik azonban, hogy ennek az anyagnak a feltárása csak egy-egy adott korszak retrospektív nemzeti bibliográfiájának korszerű kiegészítése révén oldódik meg majd, mint ahogy megoldódott bizonyos fokig az RMNY Csoport anyaggyűjtése és lelőhelynyilvántartása segítségével az ott levő 18. századi kiadványok ügye. d) Végül az utolsó, bár gyarapítási szempontból elsőrendű kérdés: a megfelelő személyzeti ellátottság szép napjainak bekövetkeztével a Gyarapítási Osztálynak milyen publikációk feldolgozásával kellene az aktív hiánypótlási munkát, a jelenlegi esetlegessel szemben, rendszeresíteni ? A mai csak véletlenszerű, az éppen felszabadítható munkaerőktől függő munka helyett a rendszeres és módszeres aktív beszerzést — véleményünk szerint — elsősorban az 1945—1960. évi Magyar Könyvészet, meg a nemhivatásos kiadók kiadványjegyzékeinek fontossági sorrendben történő feldolgozásával kellene kezdeni, s a későbbiekben is mindig olyan kiadványkatalógusokat, bibliográfiákat sorrra venni, amelyek még esetleg raktáron levő, beszerezhető publikációk reményével biztatnak. E kérdések és javaslatok egyetlen személy elgondolását és véleményét tükrözik. Talán mégsem túlzott önhittség azonban, ha azt reméljük, hogy visszhangra találva, a szakemberek hozzászólásai, ellenérvei és kiegészítései figyelembevételével útjelzővé válhat az OSZK állományának modern értelemben vett teljességéhez vezető úton. 39. Havasi Zoltán i. m. 359. 1. 202 \