AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Haraszthy Gyula: Kísérlet az Országos Széchényi Könyvtár anyagi gondjainak megoldására (1924-1938). Könyvaukciók

koronában és a stabilizált pengőben — közöljük a kereken 35 965 pengőt kitevő, nem egészen félévnyi könyvtári adósság ,,korona" értékét: 449 562 500, azaz csaknem 450 millió korona.

20 E szinte „rejtett" OSZK-irattári adatok mellett egy történetileg fontos (ma már ritkaságszámba menő) összefoglaló, nyomtatásban megjelent, az általunk tárgyalt korszakra vonatkozó nemzeti múzeumi jelentés adatait mindenképpen közölnünk kell, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum 1924—1928. évek közötti helyzetéről további adatokat nyerjünk. A kiadványt Hóman Bálint főigazgató tette közzé.

21 A történetinek mondható visszatekintés elmondta, hogy a pénzdevalvációval teljesen veszendőbe mentek azok a jelentős pénzügyi eredmények, melyeket Szalay Imre

22 húsz év céltudatos munkájával kivívott. „A Nemzeti Múzeum dologi költségvetése az utolsó békeköltségvetés 8%-ára olvadt le s keretében nemcsak az intézet fejlesztéséhez szükséges beruházások, átrendezések és átszervezések nem voltak végrehajthatók, hanem még a legelemibb napi adminisztratív szükségletek sem nyerhettek kielégítést." Nem lehetett gondolni a gyűjtemények rendszeres gyarapítására, a korszerű tudományos követelményeknek megfelelő fejlesztésére, a kiadványok korábbi keretek közt való megjelentetésére. ,,A szükséges szénmennyiség és villanyáram beszerzésére is képtelenek lévén, a tél folyamán a helyiségek jórészét zárva kellett tartani."

23 Ebben a jelentésben kapunk végre pontos tájékoztatást a Nemzeti Könyvtár e korszakának évi költségvetési adatairól Schiller Rezsőnek, a Gazdasági Hivatal főnökének kimutatásai alapján,

24 melyek egyrészt az infláció, majd a defláció („stabilizálódás") éveinek költségvetésében megállapított összegeit rögzítették, nem általában és összefoglalóan a Nemzeti Múzeum, hanem az Országos Széchényi Könyvtár viszonylatában: 1923/24 109 808 376 korona 1924/25 135 551 041 korona 1925/26 435 734 700 korona 1926/27 47 070 pengő 92 fillér 1927/28 33 772 pengő 28 fillér Mindehhez a főigazgató azt a szinte álomnak tűnő megjegyzést fűzte hozzá

25 a könyvtárral kapcsolatban, hogy „Intézetünk jövője és egészséges fejlődése 20. 1 pengő = 12 500 korona. 21. A Magyar Nemzeti Múzeum öt éve. Jelentés az Intézet 1924—1928. évi állapotáról és működéséről. Közzéteszi Hóman Bálint, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. Bp., 1929. Egyet. Ny. 165. p. 22. A Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója 1894 és 1916 között. 23. A 21. sz. jegyzetben idézett mű 10. p. 24. Irattárunk aktái csak szórványosan említettek meg pénzügyi-gazdasági adatokat, összegeket a húszas évek e kritikus problémájáról. Természetesen a könyvtárnak voltak a költségvetési tételek mellett egyéb bevételei is: pl. a már említett pénzadományok, a kultusztárcától kicsikart, de egyre ritkuló póthitelek, majd a még elemzésre kerülő aukciós eladásokból származó összegek. De „megbízható" alapnak az állami költségvetésbőlszármazó összegek voltak tekinthetők. (A 21. sz. jegyzetben idézett mű 22 — 25. p.) 25. A 21. sz. jegyzetben idézett mű 26. 1. 160