AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)
III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Haraszthy Gyula: Kísérlet az Országos Széchényi Könyvtár anyagi gondjainak megoldására (1924-1938). Könyvaukciók
csak akkor lesz biztosítva, ha az 1914/15. évi állami költségvetés rendes és rendkívüli tételein szereplő 386 909 aranykoronát megközelítő 450 000 pengő évi tudományos célú javadalom az Országos Széchényi Könyvtár és hét szakkönyvtárunk 26 hiányainak pótlására utolsó részletként 250 000 pengő fog rendelkezésünkre állni." Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a gazdasági vezető kimutatása szerint nem utolsó részletként, hanem az egész 1927/28. költségvetési évre 33 772 pengő 28 fillért biztosított a kultúrtárca. Ha tudjuk is, hogy az álom és a valóság, a könyvtáros által kért pénzösszeg és az illetékes minisztérium költségvetési rendelkezései közti határ sohasem egyezett — akkor is teljes joggal szögezheti le az utókor krónikása, hogy a Horthy-korszak ún. „kultúrfölényre" (szavakban) törekvő elképzelése és a tények között mélységes szakadék tátongott, talán soha nem olyan nagy mértékben, mint éppen ezekben az években. II. Hogy az OSZK nélkülözhető duplumait, inkább harmad, negyed stb. példányait az első világháború utáni rendkívüli nehéz pénzügyi helyzetben nemcsak a szokásos nemzetközi (vagy belföldi) cserére lehet fölhasználni, hanem szükség esetén „kereskedni" lehet velük, pénzzé lehet tenni őket, mégpedig nem az egyre romló, mindinkább értéktelenebb papírkoronára, hanem (amit ma idézőjelben szoktuk mondani) „konvertibilis" valutára, már a húszas évek legelején is fölmerült. Melich János könyvtárigazgató és munkatársai 1920-tól kezdve nem egy kísérletet tettek, hogy a világháborús korszak, továbbá a Tanácsköztársaság aprónyomtatványainak, plakátjainak nálunk fölösleges többespéldányait külföldi gyűjtőknek, könyvtáraknak svájci frankért stb. adják el. 27 A nemzetközi könyvpiac akkori zilált viszonyai, a kapcsolatok megteremtésének nehézségei miatt ez az akció igencsak korlátozott eredménnyel járt, annál is inkább, mert az akkori pénzügyi bürokrácia elvette az OSZK vezetőinek kedvét attól, hogy ezen a rögös úton járjanak. De az ötlet mégsem merült feledésbe, s 1924-től kezdődően a gyakorlati megoldások iránt fogékony Lukinich Imre igazgatósága alatt, ha más formában is, de ismét felszínre került. Annál is inkább, mert a könyvtár anyagi viszonyai — mint már arra rámutattunk — tovább romlottak. A „pénzszerzés" új, költségvetési kereteken kívüli biztosítása (pl. az adósságok törlesztése, külföldi hungarikumok beszerzése érdekében) nehéz leckét adott fel az OSZK vezetősége számára. Ennek megoldását 26. Itt természetesen az OSZK részesedése lett volna a döntő, hiszen a nem könyvtári jellegű tárak könyv- és folyóirat-beszerzése (ha részletezésre nem is került), messze elmaradt volna az ország legnagyobb könyvtárának kötelezettségétől, igényeinek jogos kielégítésétől. 27. Ferenczyné Wendelin Lidia: Az Országos Széchényi Könyvtár ún. világháborús- és proletárdiktatúra-gyűjteménye. = Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1967. Bp., 1969. 263-277. p. 11 OSZK Évkönyve 1980 161
