AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Haraszthy Gyula: Kísérlet az Országos Széchényi Könyvtár anyagi gondjainak megoldására (1924-1938). Könyvaukciók

Szándékosan időzünk továbbra is Hóman panaszainál, hiszen alig egy év múlva, 1923-ban ő lett a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, majd Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter korai halála után az egyre inkább jobbra tolódó rendszer művelődésügyének miniszteri rangú irányítója. 1927-ben jelent meg e korszak összefoglaló reprezentatív tudománypolitikai műve Magyary Zoltán szerkesztésében.

7 Hóman Bálint írta a múzeumi és könyvtári fejezetet. Idézzük csak fel e korszak legilletékesebb vezetőjének ugyancsak pesszimista hangvételű értékelését: ,,A tervszerű és egyenletes kultúrpolitikai irányítás hiánya mellett a közgyűjteményeket s általában a tudományt luxusintézménynek minősítő szűklátókörű fináncpolitikai felfogás is bénította közgyűjteményeink rendszeres munkásságát és egész fejlődését. Intézeteink nemcsak a tetemesen meggyarapodott gyűjtemények elhelyezésében ós tudományos feldolgozásához szükséges építkezések, hanem a legelemibb rendszerező munkálatok költségeit sem tudták megszerezni."

8 * Az Országos Széchényi Könyvtár (és a Magyar Nemzeti Múzeum) vészes anyagi helyzetéről különféle jelzések, iratok és jelentések tanúskodnak.

9 Néhány jellemző tényről itt is be kell számolnunk. Lukinich Imre igazgató 1926 elején körlevélben hívta fel a könyvtár osztályvezetőinek figyelmét arra,

10 hogy az OSZK tartozásainak összege meghaladja a 230 millió koronát. Ennek következtében az intézet pénzügyi helyzete olyan kedvezőtlen, hogy az aukció

11 révén befolyt összegekből sem sikerült a tényleges hiányt pótolni. Éppen ezért a Gazasági Hivatal vezetője arra kérte a könyvtár igazgatóságát, a pénzügyi egyensúly helyreállításáig szüntessen meg minden vásárlást. Tehát igazgatói jogkörében kénytelen felszólítani az osztályok vezetőit ezen rendelkezések betartására.

12 7. A magyar tudománypolitika alapvetése. Szerk. Magyary Zoltán. Kiadja a Tudományos Társulatok és Intézmények Országos Szövetsége. Bp. 1927. Egyet. Ny. VIII, 628. 1. 8. Az előbbi jegyzetben idézett mű 316. 1. 9. Éppen Lukinich Imre igazgató egy felhívása nyomán egy időre a korabeli napi sajtó is felfigyelt erre a problémára. Cikkek jelentek meg, amelyek felszólították a társadalmat és a pénzzel rendelkező intézményeket, hogy önkéntes adományaikkal siessenek az anyagi válsággal küszködő Nemzeti Múzeum és annak könyvtára segítségére. (L. pl. Endrődi Béla írását a Nemzeti Újság 1924. jún. 29-i számában: „Mentsük meg a Nemzeti Múzeumot." — Jelen értekezésünkben sem ezzel a támogató akcióval, sem az 1926. májusában megalakult „Magyar Nemzeti Múzeum Baráti Egyesületé"-nek anyagi támogatásával nem foglalkozunk. Ezekről a társadalmi jellegű segítő akciókról egy későbbi írásunkban óhajtunk beszámolni. 10. OSZK Irattár. 104/1926. febr. 17. sz. — Különben Lukinich Imre a Magyar Könyvszemlében közzétett évi jelentésében rendszeresen szólt az OSZK anyagi nehézségeiről (pl. 1925. 160-170. p., 1926. 153-164. p., 1927. 169-182. p.) Ugyanitt örömmel nyugtázta, hogy Horváth János, Lipcsébe szakadt magyar könyvkötő mester végrendeletileg az OSZK részére hagyományozta 134 pengő 65 fillér készpénzét. 11. Ezt a kérdést a következő fejezetben tárgyaljuk. 12. A körlevél eredeti példányán Jakubovich Emil, Sulica Szilárd, BTavran Dániel, Borzsák István, Isoz Kálmán, Gulyás Pál vezető beosztású könyvtárosok aláírásai olvashatók. 157