AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Haraszthy Gyula: Kísérlet az Országos Széchényi Könyvtár anyagi gondjainak megoldására (1924-1938). Könyvaukciók

Úgy látszik, hogy ez a felkérés nem járt teljes sikerrel, mert ugyanennek az évnek (1926) a végén Hóman főigazgató figyelmeztette

13 Schiller Rezső gazdasági főnököt arra, hogy a vallás- és közoktatásügyi minisztériumi illetékes szakértői a Nemzeti Múzeum számadásait átvizsgálva, nem egy Tárnál „feltűnően nagy" hiteltúllépést tapasztaltak. Közölték, hogy ezek fedezetére a könyvtár nem számíthat. Ezért a deficites gyűjteményeknél a mérleg rendbejöttéig semmiféle utalványozás sem történhet, a benyújtott számlák kifizetését pedig meg kell tagadni. A minisztérium eme rendelkezéséről sajnálattal értesítette a főigazgató a könyvtárat. Az adósságok ügye, illetve rendezésének kérdése tovább gyűrűzött.

14 Még Klebelsberg kultuszminiszter is szigorú intézkedéseket helyezett kilátásba. Ugyanakkor Lukinich igazgató jelentésében a kénytelenségből leállított könyv- és hírlapkötés katasztrofális következményeiről s a Magyar Könyvszemle megjelentetésének súlyos problémájáról szólt. Hogy a csőd milyen mély volt, és hatása mennyire tragikusan nyilvánult meg, azt egyetlen példán kívánjuk érzékeltetni. Ismeretes (Dezsényi Béla is említi a már idézett tanulmányában), hogy az OSZK számára hungarikumokat, emigráns kiadványokat vásároló bécsi „rezidensünk", Eckhart Ferenc, a budapesti Tudományegyetem későbbi jogtörténész professzora, felkutatva néhány újabb kiadványt, engedélyt kért azok megvásárlására az OSZK vezetőségétől. Eckhart negatív választ kapott.

15 „. . . sajnálattal kell jelentenem, hogy a könyvtár jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy könyveket vásárolhasson, amennyiben dotációnk régebbi adósságunk törlesztésére van lekötve."

16 Sor került a kiadványokra szánt pénzek felhasználásának igen erős korlátozására is. Szintén 1927 elején Hóman főigazgató írásban közölte Lukinich igazgatóval,

17 hogy a Nemzeti Múzeum kedvezőtlen pénzügyi helyzete ezen a területen is a leggondosabb takarékosságra int, így az egyes tárak publikációinak megjelentetése tekintetében is ennek a szempontnak kell érvényesülnie; amíg nem javul a helyzet, kizárólag a folyamatos kiadványok nyomtatásáról lehet szó. Mivel a főigazgató egységesen óhajtja 13. OSZK Irattár. 700/1926. nov. 15. 14. OSZK Irattár. 740/1926. dec. 4. 15. OSZK Irattár 25/1927. 16. Az elmondottakkal kapcsolatban érdemes két kisebb ügyet megemlíteni. Ezek ui. az akkori nehéz és ellentmondásos helyzetet mindennél jobban jellemzik. Még 1925 őszén történt, hogy az OSZK az akkori Horthy Miklós kollégium könyvtárának fölös duplumaiból 220 kötetet adott át. Intézetünk nyomorúságos állapotára jellemző volt, hogy az igazgató, a különben értékesnek egyáltalán nem mondható, máskor mindig ingyen osztogatott duplumokért cserébe egy könyvállványt és egy írógépasztalt kért a kollégiumtól ... Az indoklás nemcsak szomorú, hanem már szinte groteszk is: „Mindkét darabra az Orsz. Könyvtárnak rendkívül nagy szüksége van, mert berendezése sok tekintetben hiányos." (OSZK Irattár. 511/1926. szept. 17., — A második történet filmjén a kockák már nemcsak kor-, hanem kórtörténetről vallanak. 1927 elején, a könyvtár további egyik legnyomorúságosabb évében, midőn az intézetet immár nem az infláció, hanem a deflációs pénzügyi politika sújtotta, kevés pénzükből meg kellett egy Horthyszobrot vásárolnia. Csáky Pallavicini Hyppolit őrgróf elnöklete alatt egy ún. „Horthy szobor akció" tevékenykedett, annak érdekében, hogy az akkori kormányzó mellszobrát — az akkor igen komoly összegnek számító 160 pengőért — az intézményeknek eladja. (OSZK Irattár. 307/1927. ápr. 1.) 17. OSZK Irattár. 25/1927. 158