AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)

II. A könyvtári munka elvi és gyakorlati kérdései - Borsa Gedeon: A 16. századi nyomtatványok átfogó regisztrálásának terve

pontok megfogalmazhatók legyenek. Természetesen ez rendkívül terjedel­mes feladatot jelent, hiszen több tízezer személyről van szó, akinek a kora­beli kiadványaikban, továbbá a későbbi szakirodalomban előforduló név­alakjai szinte már százezrekre rúg. Helyes lenne a megoldást itt is nemzetközi összefogásban keresni. Nyilvánvaló, hogy az egész vállalkozásra érvényes, általános direktívák mellett egy-egy ország szakemberei (pl. a nemzeti biográfia szerkesztősége) tudják saját országuk szülöttei esetében a leg­helyesebb és ezért nemzetközileg egységesnek javasolt névalakot megálla­pítani, természetesen mindenkor a ,, Corpus" vállalkozásánál érvényes elvi szempontok figyelembevételével. A fentiekben körvonalazott „Thesaurus" értékét és főleg az azonosítás lehetőségét nagyban fokozná, ha az egységes névalak mellett össszefoglalóan annak változatai, továbbá az illető személy egészen rövid jellemzése is olvasható lenne. E célkitűzést a GW már igen vonzó módon oldotta meg rendkívül rövid, de ugyanakkor mégis sokatmondó ismertetéseivel: pl. „Coquillart, Guillaume, * um 1421 in Reims, 1482 Domherr dortselbst, f 12. Mai 1510. — Ebendorfer, Thomas, * 10. VIII. 1387 zu Haselbach (Niederösterreich) ? Professor an der Wiener Universität, f 11. I. 1464." A szerzők és a szellemi közreműködők nevei mellett még két további adatcsoport névalakjai is tisztázandók a ,,Thesaurus"-ban: az összes cím, továbbá az anonymák rendszava. A 16. századi nyomtatványok ugyan­annak a szövegnek elég gyakran teljesen eltérő címet adnak a különböző kiadásokban. Még az sem ritka, hogy ugyanazon köteten belül az incipitben más megjelölés áll, mint az explicitben. Növeli a nehézséget és bonyolítja a helyzetet, hogy az anonymák rendszavát a könyvtárak és a bibliográfiák egymástól sokszor egészen eltérő elvi szempontok alapján állapítják meg: az első nominativusban álló főnév, az első (nem határozott vagy határozat­lan névelő) szó, testületi szerző, földrajzi fogalom stb. Természetesen lehetetlen, hogy valamennyi név és cím előzetesen ösz­szegyűjthető legyen, de ilyen kiadvány így is rendkívül hasznos segédletet jelentene nem csupán a „Corpus" mutatóinak kialakításához, de a későbbi századok könyveinek katalogizálásához, ill. bibliográfiai feltárásához. Clavis A „Corpus" mutatóiban szereplő adatok további jelentős csoportja az imp­resszumból származik: a megjelenés helye, ideje és a megjelentető(k) neve. Mind a városok, mind a nyomdászok, ill. a kiadók esetében is az egységes névalak kialakítása szükséges. Ehhez kíván segítséget nyújtani a „Clavis", amelynek 1601 előttre vonatkozó itáliai része gondozásomban már meg­jelent 1980-ban Clavis typographorum librariorumque Italiae 1465—1600 címmel. A „Clavis"-nak ez az első részlete választ igyekszik adni az imp­resszum három adatának mindegyikére. Ennek megfelelően három részre oszlik: 1. Ki, mikor és hol (név, év, város)? 2. Mikor, hol és ki (év, város, név) ? 146

Next

/
Oldalképek
Tartalom