AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)

II. A könyvtári munka elvi és gyakorlati kérdései - Borsa Gedeon: A 16. századi nyomtatványok átfogó regisztrálásának terve

pontok megfogalmazhatók legyenek. Természetesen ez rendkívül terjedelmes feladatot jelent, hiszen több tízezer személyről van szó, akinek a korabeli kiadványaikban, továbbá a későbbi szakirodalomban előforduló névalakjai szinte már százezrekre rúg. Helyes lenne a megoldást itt is nemzetközi összefogásban keresni. Nyilvánvaló, hogy az egész vállalkozásra érvényes, általános direktívák mellett egy-egy ország szakemberei (pl. a nemzeti biográfia szerkesztősége) tudják saját országuk szülöttei esetében a leghelyesebb és ezért nemzetközileg egységesnek javasolt névalakot megállapítani, természetesen mindenkor a ,,

Corpus" vállalkozásánál érvényes elvi szempontok figyelembevételével. A fentiekben körvonalazott „Thesaurus" értékét és főleg az azonosítás lehetőségét nagyban fokozná, ha az egységes névalak mellett össszefoglalóan annak változatai, továbbá az illető személy egészen rövid jellemzése is olvasható lenne. E célkitűzést a GW már igen vonzó módon oldotta meg rendkívül rövid, de ugyanakkor mégis sokatmondó ismertetéseivel: pl. „Coquillart, Guillaume, * um 1421 in Reims, 1482 Domherr dortselbst, f 12. Mai 1510. — Ebendorfer, Thomas, * 10. VIII. 1387 zu Haselbach (Niederösterreich) ? Professor an der Wiener Universität, f 11. I. 1464." A szerzők és a szellemi közreműködők nevei mellett még két további adatcsoport névalakjai is tisztázandók a ,,Thesaurus"-ban: az összes cím, továbbá az anonymák rendszava. A 16. századi nyomtatványok ugyanannak a szövegnek elég gyakran teljesen eltérő címet adnak a különböző kiadásokban. Még az sem ritka, hogy ugyanazon köteten belül az incipitben más megjelölés áll, mint az explicitben. Növeli a nehézséget és bonyolítja a helyzetet, hogy az anonymák rendszavát a könyvtárak és a bibliográfiák egymástól sokszor egészen eltérő elvi szempontok alapján állapítják meg: az első nominativusban álló főnév, az első (nem határozott vagy határozatlan névelő) szó, testületi szerző, földrajzi fogalom stb. Természetesen lehetetlen, hogy valamennyi név és cím előzetesen öszszegyűjthető legyen, de ilyen kiadvány így is rendkívül hasznos segédletet jelentene nem csupán a „Corpus" mutatóinak kialakításához, de a későbbi századok könyveinek katalogizálásához, ill. bibliográfiai feltárásához. Clavis A „Corpus" mutatóiban szereplő adatok további jelentős csoportja az impresszumból származik: a megjelenés helye, ideje és a megjelentető(k) neve. Mind a városok, mind a nyomdászok, ill. a kiadók esetében is az egységes névalak kialakítása szükséges. Ehhez kíván segítséget nyújtani a „Clavis", amelynek 1601 előttre vonatkozó itáliai része gondozásomban már megjelent 1980-ban Clavis typographorum librariorumque Italiae 1465—1600 címmel. A „Clavis"-nak ez az első részlete választ igyekszik adni az impresszum három adatának mindegyikére. Ennek megfelelően három részre oszlik: 1. Ki, mikor és hol (név, év, város)? 2. Mikor, hol és ki (év, város, név) ? 146