AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)

II. A könyvtári munka elvi és gyakorlati kérdései - Zircz Péter: A könyvtári szakfelügyelet

A szakfelügyelet tartalma: Lényege: a törvényesség vizsgálata. A könyvtárügy területén értelmezésem szerint a legmagasabb szintű jogszabály, az 1976. évi 5. sz. tvr. — a könyvtárügyi tvr. — rendelkezéseinek, valamint a tvr. legfontosabb végrehajtási jogszabályaiban foglaltaknak az ellenőrzése. Gyakorlatilag ez a következő tevékenységi (fenntartói és intézményi) csomópontok ellenőrzését jelenthetné : — könyvtári ellátottság (közművelődési könyvtárak esetében lakossági, szakkönyvtárak esetében vállalati, intézeti vonatkozásban), — dokumentumellátottság, — dokumentumhasználat, szolgáltatáshasználat, — beilleszkedés a könyvtári rendszerbe, — hálózati, területi (megyei, regionális) síkú együttműködés, — működési feltételek, — a továbbfejlesztést meghatározó társadalmi szükségletek. A munkamegosztás (hálózati és koordinációs központok között) jelentősége A címben jelzett munkamegosztást két okból tartom fokozott fontosságúnak, mert: a) a koordinációs központok többsége már most alkalmas arra, hogy a szakfelügyeleti vizsgálatok során nyerhető nyersanyagból részint tömör információs anyagot, részint problémafeltáró és döntéselőkészítő jellegű anyagokat produkáljon az MM-nek; b) a könyvtári tvr.-vei létrehozott új — és potenciálisan igen fontos — új könyvtárügyi szerveknek (például a koordinációs központoknak) a megfelelő helyét a könyvtári rendszerben egyébként is mielőbb meg kell találni. Végül: a koordinációs központok szakfelügyeleti feladatokkal való megbízása mellett szólna elméletileg is az, hogy az egyébként is policentrikus magyar könyvtárügyben (amelyet több nagy, szinte egyenrangú könyvtár működése jellemez) a döntéselőkészítés is policentrikussá válhatnék. Szemben a kényszerű másik megoldással, amely egyetlen centrális döntéselőkészítő szervet (KMK) feltételez. Talán szükségtelen magyarázni, hogy a decentralizált döntéselőkészítő szervezet szervei mennyivel közelebb kerülnének a szakfelügyelet tárgyát képező könyvtárak valódi problematikájához. Egyébként a KMK döntéselőkészítő funkciója ilyen esetben is megmaradna, bár kétségtelenül leszűkített területen: hiszen a KMK a közművelődési könyvtárak koordinációs centruma. E funkció (a leszűkített, természetesen) ellátásához rendelkezik is a szükséges feltételekkel. Az 1. szakaszban megvalósítani javasolt szakfelügyeleti rendszer előnyei és hátrányai Előnyök: — a könyvtárak jelentős részét (kb. 90%-át) átfogja, 125