AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)

II. A könyvtári munka elvi és gyakorlati kérdései - Zircz Péter: A könyvtári szakfelügyelet

csak kanadai Quebec tartományban a Közművelődési Könyvtári Bizottság a művelődésügyi miniszternek alárendelt szerv, egyik tagja a Tartományi Közművelődési Könyvtári Igazgató. Washington államban (USA) a kormányzó nevezi ki a Könyvtári Bizottságot, amely felelős a nyilvános könyvtárak fejlesztésére szánt állami és szövetségi pénzalapok felhasználásáért. Ezek (és a korábban felsorolt) központi könyvtári testületek elsősorban tehát véleményező funkciót látnak el, de szükségképpen valamilyen mértékben és kiterjedésben (általában a közművelődési könyvtárakra, legfeljebb az iskolai könyvtárakra is kiterjedően) bizonyos ellenőrző feladatokat is végeznek még akkor is, ha a törvény expressis verbis nem rendelkezik erről.) Ahol ilyen testület nem működik, ott koordináló funkciójú központi államigazgatási szerv látja el e feladatokat. Norvégiában például az Állami Könyvtárügyi Felügyelőség ilyen (a felügyelőséget a könyvtári törvény előírásai értelmében létesítették), az állami könyvtárügyi felügyelőt a király nevezi ki, de a vallás- és közoktatásügyi miniszter alárendeltje. Svédországban a Központi Oktatásügyi Hivatal könyvtári osztálya ellenőrzi az államsegélyek felhasználását, hagyja jóvá az építési terveket, felügyeli a könyvtárosképzést. Az USA-ban — szövetsíégi szinten — a Szövetségi Oktatásügyi Minisztérium egyik szerve foglalkozik a szövetségi könyvtári törvény alapján juttatott állami dotációk ügyeivel. Összefoglalólag megállapítható, hogy az újabb tőkés államokbeli könyvtári törvényalkotás egyik jellemző kritériuma az, hogy az állami dotációt használják ösztönző eszközül a helyi hatóságok által fenntartott (vagy részben fenntartott) közművelődési könyvtári szolgálatok fejlesztése érdekében. Egyes országokban a dotáció elnyerésének feltétele bizonyos szolgáltatási normák teljesítése, meghatározott szolgáltatási színvonal elérése. A könyvtári szakfelügyelet Magyarországon A szakfelügyelet (ha volt ilyen) felszabadulás előtti történetének ismertetését mellőzzük, amire felmentést ad az a körülmény, hogy európai (világ-) színvonallal mérhető könyvtári jogalkotásunk csak a felszabadulás után bontakozott ki. Hasonlóképpen legfeljebb csak történeti aspektusból volna érdemes tárgyalni az Országos Könyvtári Központról és a Könyvtárak Országos Tanácsáról kiadott (11.170/1945. ME. sz.) rendeletet, a magyar könyvtárügy egyes kérdéseinek rendezéseiről szóló és az ennek egyes rendelkezéseit módosító (3730/1945. ME sz. és 3630/1047. Korm. sz. rendeleteket), továbbá az Országos Könyvtári Központ és a Népkönyvtári Központ szervezéséről és feladatairól szóló (9900/1947. VKM sz. és 220/1948. VKM sz. rendeleteket). Tárgyunkra vonatkozólag lényegében nem tartalmaz érdemi utasítást — a könyvtárügy irányításával és felügyeletével foglalkozó — rendelet (2042/1952. MT sz. határozat) sem, mindössze ennyit rendelkezett: A Minisztertanács felhatalmazza a művelődésügyi minisztert, hogy a jelen határozat további intézkedést igénylő kérdéseit — szükség 116