AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - V. Ecsedy Judit: Egy dunántúli református nyomda sorsa

a bécsi Wechel András bibliopola, aki maga is járt Magyarországon, Szencen, 1609-ben. Szenczi Molnár Albert levelezésében egyízben, 1611. augusztus 28-áról, bizonyos Wechel Jánost is említ: „Wechel András uram öccsét" 70 (tehát a bécsi bibliopola öccsét). Semmelweis szerint Wechel János barát­ságban volt Szenczi Molnár Alberttel, amikor az 1613—1614-ben rohonci prédikátorként működött Batthyány Ferenc birtokán. 71 Magyar Arnold azonban tévesen állítja, valószínűleg félreértelmezve Payr Sándor megálla­pítását, hogy 1619-ben Wechel András Németújvárott lett volna nyomdász. 72 Wechel János Zsigmond — aki talán azonos Wechel András bécsi bibliopola János nevű öccsével — valószínűleg nem véletlenül jött tehát éppen Magyarországra, és éppen a Batthyányak védőszárnyai alá. Wechel János Zsigmond fia, András tehát 1650-ben Somorján, majd 1651-ben Kőszegen dolgozott. Mindkét helyen apja nyomdáját és betűit használta, bizonyos változás azonban megfigyelhető már az 1650-es somorjai Angendá-ba,n illetve a vele egy kötetben megjelent Canones-ben.™ A tej­falusi állapothoz képest a betűk tisztábbak, a nyomtatás olvashatóbb lett. Ugyanakkor a betűk rajza kissé megváltozott, deformálódott. Valószínűleg valamit selejtezett, javítgatott és pótolt a betűkészleten. Ez különösen megfigyelhető a legtöbbet használt 4A szövegtípusnál (III. és IV. tábla). Az egyes típusok betűanyaga azonban mennyiségileg igen csekély lehetett, hiszen pl. a 6A típusból egy lapnyi szöveget sem tudott kiszedni anélkül, hogy ne kényszerült volna kurzív betűkkel pótolni. Űj típusa nem volt, iniciálét alig használt, díszeket is csak nagyon takarékosan az 1659. évre szóló kőszegi kalendáriumban, a címlapon. Csak hírből ismerjük első kőszegi nyomdatermékét, az 1652-re szóló magyar kalendáriumot, amelyből tizenkét példánnyal kedveskedett a városi uraknak, akik ezek viszonzásaként 1651. november 7-én 12 forint jutalmat adtak a nyomdásznak. 74 Sztripszky feltételezése szerint Wechel András valószínűleg felesége kedvéért költözött át Kőszegre, ahol 1651. január 26-án vette el csákvári Szabó János Orsolya nevű özvegyét. Kalendáriumok valószínűleg évente megjelentek, bár legközelebb csak az 1658-ban nyomtatott, 1659. évre szólót ismerjük, Ráth György hagyaté­kából. 75 Tudomásunk van még az 1660. éviről is, amelynek emlékét a városi jegyzőkönyvnek egy 1659. december 24-i bejegyzése őrizte meg. 76 Ez a be­jegyzés mint Compactort említi Wechelt, tehát a könyvnyomtatás mellett a könyvkötészetet is gyakorolta. Wechel András az evangélikus egyháznak lett hivatalos, consistoriális nyomtatója, ami számunkra azért érdekes, mert a műhely eddig határozot­70. Dézsi Lajos: Szenczi Molnár Albert naplója, levelezése és irományai. Bp. 1898. Wechel András bécsi bibliopoláról 1.: 282, 295, 304, 305, 338, 349 stb. lapokat az 1607 — 1611 évekből és Wechel Jánosról 1611-ből származó említés: 368. 1. 71. Semmelweis, i. m. 7. 1. (Valószínűleg Sztripszky Vasi Szemlében megjelent dolgo­zata nyomán.) 72. Magyar Arnold i. m. 124. 1. — Payr Sándor i. m. 192. 1. 73. RMK I 837 és RMK I 838. 74. Sztripszky I 2022/229. 75. Magyar Könyvszemle 1885. 91. 1. 76. Sztripszky, Vasi Szemle 1937. 121. 1. 328

Next

/
Oldalképek
Tartalom