AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Pavercsik Ilona: A lőcsei Brewer-nyomda a 17—18. században I.

kedő és a wittenbergi magisztrátus levelei, melyben a nagy összeggel tartozó lőcsei kereskedőt fizetésre szólították fel.

18 Az iratokból fény derül az üzletkötés módjára is: Bruno Brewer hitelben vette át unokatestvérétől a könyveket 1588 novemberében kb. egyéves, 1592. augusztusában fél éves fizetési határidőre (az összeg kamatait is beleértve). A két nagy összegű vásárlás után hosszú ideig adós maradt egy 476 Ft 11 dénárt kitevő tekintélyes summával. (Ez az 1590-es évek teljes üzleti forgalmának mintegy 30%-át jelentette, tehát valóban nagy összeg volt!) Bruno Brewer ezután további 100 Ft-ot törlesztett az adósságból (többre úgy látszik még a lőcsei tanács felszólítására sem volt képes); hogy teljesen megfizette-e, arról nincs adatunk. Johann Rühel 1597-ben halt meg: halála után örökösei csődöt állapítottak meg.

19 Bruno Brewer nemcsak erdélyi, sziléziai, morvaországi, németországi városok vásárain árulta portékáit, hanem Lőcsén levő üzletében is, ahol túlnyomórészt könyveket adott el. A könyvesbolt évi adója 4 Ft volt.

20 A lőcsei könyvkereskedő fiait is illendően taníttatta. Bruno azonos nevű fia 1589-ben iratkozott be a wittenbergi egyetemre,

21 Johann nevű fia pedig 1592-ben jegyezte be az egyetem anyakönyvébe nevét. A lőcsei tanácshoz írt levelében beszámolt tanulmányairól, köszönetet mondva a városi hatóságnak, hogy őt szülei szegénysége ellenére taníttatja.

22 Okmányok nem bizonyítják, de a vagyon örökléséből kikövetkeztethető, hogy a harmadik fiú Lorenz volt, a későbbi nyomdaalapító: a testvérek közötti nagy korkülönbség arra mutat, hogy második házasságból született.

23 Lorenz az első (és egyetlen) a Brewer-család lőcsei tagjai közül, akiről nem tudjuk, végzett-e felsőbb stúdiumokat: valószínű, hogy ifjú kora anyagi körülményei ezt nem tették számára lehetővé. A 17. század során az ifjabb Brúnóval ós Lorenz-cel találkozunk, Johann nem élt Lőcsén, későbbi sorsáról semmit nem tudunk. Idősebb Bruno Brewer nevét a városban történt bűnügyeket leíró Malefizbuch is megörökítette a házában történt véres események miatt. 1596. szeptember 28-án, vásár napján kereskedők szálltak meg Bruno Brewernól: négy Kiszely testvér. Szabályellenesen este kilenc óra után is fenn maradtak, ezért Balthasar Schmied lőcsei polgár bement a házba, és megparancsolta a vendégeknek, hogy feküdjenek le. A Kiszely testvérek 18. A wittenbergi tanács 1593. június 14-i levele: OAL XII. 33/6., 1594. január 21-i levele: OAL XII. 33/2. Johann Rühel magiszter Wittenbergből írott levele 1594. január 22.: OAL XII. 33., 1594. május 19-i levele: OAL XII. 34., 1595. május 6-i levele: OAL XII. 34/2. Bruno Brewer adósságairól kimutatás: OAL XII. 33/1, 33/3, 33/5, 33/7. 19. Benzing i. m. 1249. hasáb. 20. OAL XXI. 3. Tanácsülési jegyzőkönyv (a továbbiakban: Tan. jkv.) 1585 — 1599. 1595. november 8-i bejegyzés. 21. Fraknói i. m. 316. p. 22. Memoriae Ungarorum qui in alma condram universitatis Vitebergensi confirmarunt. . . Pest 1817. 95. p.: 1592 ,,23. Jun. Joh. Bruno, Leutsov." Az anyakönyvbe tehát csak az apa keresztnevét írták be, a családnevet nem. Johann Wittenbergből írott levele 1592. július 6-i kelettel: OAL V. 57. 23. Az ifjabbik Bruno és Johann 1570 körül születhetett, Lorenz pedig valószínűleg 1590-ben (erről még a tanulmány további részében szó lesz). 359