AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Pavercsik Ilona: A lőcsei Brewer-nyomda a 17—18. században I.

kizavarták őt, mire Sehmied föllármázta az őrséget azzal a váddal, hogy a magyarok meg akarták őt ölni. A polgárőrség benyomult a házba, és dulakodás közben két testvért megsebesített. A vizsgálat során kiderült, hogy Schmiednek nem volt joga az idegeneket figyelmeztetni, mert nem volt őrségen: jogtalan közbeavatkozás és vérengzés előidézése miatt ezért halálra ítélték és lefejezték.

24 Idősebb Bruno Brewer hatvan éves kora körül, 1599—1600 táján halt meg. Lehetséges, hogy az 1600-as pestisjárvány ragadta magával. Az 1600-as lőcsei adóösszeírásban már özvegye, Fides volt a háztulajdonos.

25 Mesterségét pedig Bruno fia vitte tovább. Ifjabb Bruno Brewer könyvkereskedő A nyomda alapítása Személyéről kevés adat maradt fenn; ismertetésük során testvérének, Lorenznek kezdeti tevékenységét is érintenünk kell. Bruno, abból visszakövetkeztetve, hogy 1589-ben iratkozott be a wittenbergi egyetemre, 1570 táján született. Harminc év körüli lehetett, amikor átvette elhunyt apja könyvesboltját. Ekkor még nem volt önálló háztulajdonos, az apai házban lakott. A lőcsei polgárjogot, meglehetősen későn, harmincéves kora után, 1604-ben szerezte meg.

26 Közte és Lorenz között mintegy húsz év korkülönbség volt, így Bruno tevékenysége öccse számára meghatározó lehetett. (A rokonság fokáról Szenei Molnár Albert tudósít minket, aki még Wittenbergből ismerhette az ifjabbik Bruno Brewert.)

27 Lorenz a könyvkötő mesterséget tanulta ki, s nagykorúsága elérése után sem lett önálló könyvkötő-könyv24. Demkó Kálmán: A Felső-magyarországi városok életéből a XV—XVII. században. Bp. 1890. 49-50. p. 25. Idősebb Bruno Brewer utolsó könyvbeszerző útja 1598. december 27-én ért véget: OAL IV. 310. H. j. 1599. 10. p. Az 1600-as pestisjárványról: Hain i. m. 130. p. Az 1600-as adóösszeírás: OAL XXI. 59. Ingatlan-összeírás 1600—1620. (Számozás nélkül. Fides Bruno Brewerin a 3. tizenketted elején szerepelt. Lőcse városa közigazgatásilag 12 részre volt osztva.) 26. OAL XXI. 49. Polgárkönyv 47. p. 27. Szenei Molnár Albert, Ziegler: Discursus de siimmo bono. . . círnű művének fordítója, az 1630-ban Lőcsén megjelent könyv ajánlásában a következőket írta: . . . „Ez könyvnek azért kedves voltát és keletit látván az könyvnyomtatók hárman is kértek engemet, hogy magyarul fordítanám, reménlvón azt, hogy az magyar olvasóknál is kedves fogna lenni ez Discursus. Midőn azért az lőcsei becsületes Bruno Braier öccse, az tisztelendő Lőrintz Brewer könyvnyomtató kérését ujétaná, és munkámnak jutalmát is ígérné, megfordítani az elmúlt nyáron. . ." L. Szabó Károly: Bégi magyar könyvtár I. Az 1531 — 1711. megjelent magyar nyomtatványok könyvészeti kézikönyve. Bp. 1885. 594. A mű modern szövegkiadása : Szenei Molnár Albert: Discursus de summo bono (Értekezés a legfőbb jóról). S. a. rend., bev., jegyz.: Vásárhelyi Judit. Bp. 1975. 90. p. — Megjelent még az ajánlás szövege: Szenei Molnár Albert válogatott művei. Bp. 1976. 434 — 440. p. Szenei Molnár Albert 1591-ben iratkozott be a wittenbergi egyetemre, akkor, amikor még az ifjabbik Bruno Brewer is ott lehetett. L. Fraknói i. m. 317. p. Molnár Albert egyébként naplójának tanúsága szerint 1613-ban meg is fordult Lőcsén Bruno Brewernál: 1. Dézsi Lajos: Szenei Molnár Albert naplója, levelezése és irományai. Bp. 1898. 386. p. 360