AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Miklóssy János: Vajda János „pokoljárása" (1864—1867)

1864. nov. 13-án jelenik meg, az utolsót, Bécs, aug. 22. címen 1865. aug. 24-én (193. sz.) írja. A két terminus között eltelt, közel egyéves időszakban, mintegy negyvennyolc „bécsi levelet" és egy kétrészes Bécsi tárcát (1865. ápr. 8—9., 81—82. sz.) ír. Pestre visszatérve Pesti tárca című, X jegy alatt megírt munkájával jelentkezik először, 1865. okt. 3-án (226. sz.). 1865. október 3-ától az óv végéig kilenc további írás jelenik meg tollából, vezércikkek és tárcák, többnyire névtelenül. Név nélkül írja Bécsből küldött tudósításait is, kezdetben néhányszor # jel alatt (1864. nov. 13., 260. sz., nov. 15., 261. sz., nov. 16. 262. sz., nov. 22. 287. sz. stb.). Nevének kezdőbetűjével (v.)-vel jegyzi az Egy magyar operaház Pesten c. cikkét (1865. okt. 15., 236. sz.), továbbá a „Napi újdonságok" rovatban, 1865. dec. 28—29-én (296—297. sz.) megjelent glosszáit (a v jegyet kis- és nagybetűs változatában az előzőek és a későbbiek során is többször használja; 1. VKrKVII. k. 571-572.1.). Kétkedés nélkül Vajdának tulajdonítható írásokat 1866. januárjától nem találhatunk a Sürgönyben. Pedig kapcsolatuk fennállt! Barátja, Kelemen Mór is tudott róla. „Ez órában kapom küldeményedet, a ,Sürgöny* szerkesztőségében — írja Kelemennek — anélkül, hogy rájöhettem volna, mely úton jött, mert ritkán, csak ,esetről esetre' látogatok ide" (1866. jún. 6. OSZK Kézirattár). Igaz, a nem Kecskeméthytől szerkesztett lap arculata is jelentősen megváltozik. A bőséges bel- és külföldi lapszemlék, hivatalos közlemények mellett az országgyűlés eseményei, beszédek és beszámolók töltik meg úgyszólván teljes terjedelmét, alig hagyva helyet vezércikknek, tárcának, szépirodalomnak, irodalmi és színházi kritikának. Egyik-másik jellegtelen tudósítása talán Vajda tollából származik? Ezekről azonban bízvást elmondhatjuk, a „kényszerű kenyérkötelesség" szülöttei. De: Vajdától származnak-e a neki tulajdonított írások? Nagy többségükről nyugodt lélekkel állítható. Bécsi tudósító voltát egyébként ő maga fedi fel. „így most — írja — kényszerű kenyérkötelesség az írói karzat rendes látogatójává tett, s mi több ezelőtt egy évvel, a bécsi birodalmi tanács, magyarán reichsrath egy pár mozgalmasb üléseibe indított, holott a dictiok iránti — magyar embernél megfejthetlen — ellenszenvemnél fogva, magam jó szántából egyiket úgy, mint másikat messze elkerültem volna".

37 S valóban, Sürgönybe írt „bécsi levelei" tanúskodnak arról, hogy 1864—1865 fordulóján — egy év előtt — több alkalommal foglalkozott a birodalmi tanács munkájával, beszámolt egy-egy érdekesebb üléséről (Bécs, nov. 17. és Bécs, nov. 20., 1864. nov. 22. 267. sz.; továbbá Bécs, nov. 29., 1864. dec. 1., 275. sz.: Bécs, május 8. 1865. máj. 11., 108. sz.). Tartalmi-gondolati, stiláris motiváció szavatol esetről-esetre a további cikkekért! Alig van írása, amelybe jellegzetes politikai, társadalmi, irodalmi elképzeléseiből legalább néhányat bele ne lopna. Bécsi tudósításait és későbbi, Sürgönyben megjelent munkáit olvasva, nyugodtan kijelenthetjük, hogy azok túlnyomórészt Vajda nézeteit, egyéni elgondolásait tartalmazzák, legalábbis — jelentősebb írások vonatkozásában. Szerkesztői direktívákat természetesen kaphatott. Pontosabban: aláírás nélküli cikkekről lévén szó, óvakodott a lap általánosan ismert irányával ellentétbe kerülni. 37. Jegyzetek az írói karzaton. MV 1866i márc. 24. 69. sz. 601