AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Szelestei N. László: 18. századi tudósaink II. Weszprémi István (1723—1799) és orvostörténeti műve

a század második felében már nem tűrte tovább. Mária Terézia 1756-ban kiadott rendelete értelmében meghagyandó a könyvnyomdászoknak, hogy a kiadandó naptárakba erkölcsromboló történeteket, továbbá az érvágásra, orvosság vételre, haj- és köröm vágásra, szerencsés és szerencsétlen napokra vonatkozó haszontalan és alaptalan megjegyzéseket és figyelmeztetéseket a naptárakba nem iktathatnak be.

80 Hogy mennyire hiányolhatták az olvasók e regulákat, bizonyítja, hogy pl. a győri Streibig-nyomda még egy évtized múlva is magyarázkodik kihagyásuk miatt.

81 Weszprémi regulái ezt az űrt próbálták betölteni. Azt hisszük, nem alaptalan a feltevésünk, hogy a központi intézkedésnek közvetlen szerepe lehetett megírásukban. Naptárakba való bekerülésükről, vagy ponyván való árusnasukról azonban nincs tudomásunk. Orvosi teendőinek ellátása mellett kifejtett tudományos tevékenysége is egybeesett az udvar egészségügyi politikájával. A bécsi felvilágosult abszolutizmus központi figurája, van Swieten, a reformok tervezője és végrehajtója, Mária Terézia tanácsadója 1763-ban azt ajánlotta neki, hogy fordítsa magyarra Heinrich Crantz Bábakönyvét. „Néhány éve magam beszéltem rá Crantz urat, aki a szülészetet tanította, hogy írjon ró]a [ti. a szülészetről] rövid értekezést, mely ugyan nagyságát tekintve kicsi, de tele hasznos tanácsokkal, és elsősorban a szülésznők oktatására alkalmas. Nagy hasznot hajtana, ha ezt a német könyvecskét lefordítanák a ti nyelvetekre." 1766-ban Debrecenben jelentette meg Weszprémi a fordítást, amely az első magyar nyelvű bábakönyv. Műve előtt közölte van Swieten fentebb idézett levelét, sőt Crantznak hozzá intézett levelét is, mely szintén 1763ban kelt. ,,. . . primus eris in Hungária, qui facem praetendat, ut primus fui in Austria." Az átdolgozáshoz is hozzájárult e levélben Crantz, s már előre megmondja, hogy a császárnőnek is kedvére lesz a fordítás.

82 A Bábakönyv egy-egy példányát van Swieten a szerző nevében átadta a császárnak és a császárnőnek is. Mária Terézia gyémántokkal díszített aranyéremmel ajándékozta meg Weszprémit, amely „tanúsítja, hogy nagyon tetszett nekik mind a kisdedeknek nevelésekről írt könyvecskéd, mind pedig annak a hasznos könyvnek honi nyelvre történt fordítása" [ti. a Bábakönyv] — írja van Swieten. Két év múlva, 1768-ban Edward Wood népszerű hittankönyve Gazdaember könyvecskéje címmel jelent meg Weszprémi fordításában.

83 E mű hangneme a 18. században nagy példányszámban megjelentetett pietista kiadványokéval rokon. A fordítás indítékait nem ismerjük. Ebben az időben égette el Angliában keletkezett, materialista tanokat tartalmazó for80. A rendelet 1756. január 22-én kelt. Vö. Schermann Egyed: Adalékok az állami könyvcenzúra történetéhez Magyarországon. Bp. 1928. 33. 1. (A század elején még Köleséri Sármiel regulái a színvonalas orvosi ismeretterjesztés szép példája a kolozsvári kalendáriumokban. Vö. Succinta. . . II. 28 — 32. 1.) 81. Streibig magyar és német nyelvű kalendáriumaiban a címlap verzóján közli, hogy Mária Terézia rendeletének „alá vetvén magamat . . .' e részeket elhagytam". 82. Nem arról van tehát itt szó, hogy van Swieten és H. Crantz előszót írtak Weszprémi fordításához, miként azt a szakirodalom állítja (Sükösd i. m. 41. 1. ós Kótay i. m. XXIX. 1.) 83. Szeben 1768. 527