AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A csízió ellenlábasai és utóélete

ún. mezőgazdasági kalendárium formájában, részben speciális témákról kiváló szakírók tollából készültek.

49b A mezőgazdasági kalendáriumok, amelyek a csízióhoz legközelebb álltak, azonban igyekeztek egyben népszerűek is lenni. így szükségszerűen távol álltak a kor tudományos élvonalától. A nagyobb kelendőség és az olvasottság biztosítása érdekében ügyesen ötvözték össze a tapasztalatokon nyugvó, gyakorlati ismereteket és a korábbi generációktól öröklött misztikus elemeket a felvilágosítást célzó ismeretterjesztéssel. A fentiekben említett eszmék rugóin túlmenően azonban más, szorosabb összefüggés Veszelszki írása és a Száz esztendőre szóló kalendárium-ok között nem észlelhető. A Száz esztendős kalendáriom ismertetéséből többször is kiderült, hogy Veszelszki ugyan elvben tudta, hogy mit akar, de hogy ezt milyen formában adja, mit vegyen be és mit nem, azt bizony szinte improvizációszerűen döntötte el. Egyrészt mindent bele akart írásába szuszakolni, amire csak szüksége lehetett az egyszerű embereknek, ugyanakkor önkorlátozással is kellett élnie, hiszen a túlságosan terjedelmes munka ára azok számára, akiknek azt szánta, szinte megfizethetetlen lett volna. Veszelszki nyilván több forrás igénybevételével, de maga állította Össze munkáját. Ezzel szemben a másik két százesztendős naptár ugyanannak a műnek két különböző kiadása, amely eredetileg nem magyar nyelven jelent meg. Az 1805—1905-re szóló mű címe ugyanis világosan kimondja, hogy „újólag fordított" műről van szó. Akad néhány támpont is, amely alapján meg lehet kockáztatni a következtetést, hogy milyen nyelvterületről származik ez a mű. A cserebogár pusztítására szánt receptet a Lipsiai Tudós Újság 1784. évfolyamából közölte (127. IX míg a második „történet" 1763-ban Svájcban játszódott (116—119. 1.). így aligha kétes, hogy a százéves naptárak eredetije német nyelvű volt. A két kiadás közötti szövegbeli eltérés és a későbbinek címe alapján joggal feltételezhető, hogy nem csupán a fordítás, de az azok alapjául szolgáló mű is két különböző kiadás volt. A korábbiban egy helyen az olvasható, „hogy már ebben a században 1724. és 1744. esztendőkben" (98. 1.). Ez arra utal, hogy még a 18. században, vagyis 1801 előtt írták. Más helyen a francia forradalom során 1792-ben bevezetett új időszámításról esik szó (100. 1.). így az eredeti mű keletkezésének idejét 1792 és 1800 közé lehet helyezni. Más kérdés a két magyar nyelvű kiadás megjelenésének éve, mert ezt egyik sem tünteti fel. A logikus az lenne, hogy az 1803-tól érvényes kalendáriumot az ezt megelőző esztendőben nyomtatták volna ki. Megerősíteni látszik ezt egyrészt a szöveg, ahol a zsidó időszámítás 5563. éve, azaz 1802. szerepe], mint „az idén" (101. 1.). Másrészt a kiadvány végén álló könyvhirdetés legfrissebb tételét 1802-ben nyomtatták (124. 1.) Az 1805-től érvényes kiadás végén helyet kapott a kiadó hirdetése „Tudósítás. Találtatik Eggenberger Józsefnek boltjában..." kezdettel. Itt azonban nem is egy 1806-os évszámot viselő kiadvány címe olvasható. így jogosnak tűnik az a 49b 9a jegyzet 179—181. 1. 459