AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A csízió ellenlábasai és utóélete

ben (10—86. 1.) mind tartalmában, mind módszerében emlékeztet a hagyományos csízióra. AH ez még a „Toldalék" néhány szakaszára is (pl. 93 — 95., 112—114., 114—116. 1.). Ennek ellenére a szövegben közvetlen összefüggés e Száz esztendőről szóló kalendárium és a magyar csízió között nem mutatható ki. A Száz esztendőre szóló újólag fordított, kijobbított és megöregbített kalendárium címmel e mű újabb kiadása látott napvilágot ,,Pesten Eggenberger József könyvárusnál", amely az 1805—1905 időkörre szól. A nyolcadrét alakú kötet 134 számozott és a végén hat számozatlan lapot tartalmaz, „Nyomtattatott Budán Landerer Anna betűivel" zárósorokkal (134. I.).

49 A két kiadás szövegének összevetése alapján megállapítható, hogy valóban igaz az, amit a cím feltüntet: a nagyfokú, közös eredetet bizonyító hasonlatosság ellenére nincs szinte egyetlen szóról szóra azonos mondat. Sok esetben pedig jelentős bővítés, ill. kihagyás is észlelhető. Rögtön az „Elöljáró-beszéd"-ben kiegészítő érvként szerepel a bolygók hetes számának cáfolatára a legújabban felfedezettek léte: „Ceresnek, mely 1801dikben és Pallasnak, mely 1802dikben találtatott fel az égben" (6. 1.). Ugyanilyen, a kor természettudományos eredményével történt lépéstartásnak tudható be „A tehénhimlőről és annak beoltásáról" szóló új fejezet (146—149.1.), amely az angol Edward Jenner 1798-ban publikált írására támaszkodik. Ugyanakkor kritikus is az új kiadás, amikor a híres svájci matematikus, Leonhard Euler tévesnek bizonyult teóriáját, amely szerint a Föld mozgása észlelhetően gyorsul, ami a Nap felé tartó és katasztrófába torkolló közelítésének jele, az előző kiadással (97. 1.) szemben már tudatosan kihagyja. Ilyen és ehhez hasonló (pl. helyesírási) változtatások egész sora észlelhető a két kiadás között, amelyek részletes ismertetése azonban túlmutatna e tanulmány címében vállalt témán. Inkább a csízióval és a Száz esztendős kalendáriom-mal számításba vehető összefüggések vizsgálatára kell kitérni, megállapítható, hogy a két Száz esztendőre szóló kalendárium és Veszelszki munkája között csupán annyi az összefüggés, hogy szándékuk és módszereik megegyeztek. Mindegyik a naptárak és a csízió babonás jóslataival szemben természettudományi ismeretek segítségével igyekezett felvenni a küzdelmet. Törekvésük egyaránt az volt, hogy a szegény és tudatlan népet, mindenek előtt a parasztságot, a szó szoros értelmében „felvilágosítsák". Ez a kor eszmeáramlatának is nevet adó tendencia ilyen gyakorlati módon is lefordítható volt a köznapok nyelvére. így tehát a kiadványok mind joggal sorolhatók be a csízió ellenlábasai közé. A 16—18. századi német agráiirodalomnak jellegzetes típusa volt az ún. Hausväterliteratur. A rendszerint terjedelmes, lexikonszerű munka foglalata volt a mezőgazdasági és a ház körüli munkálatoknak. A felvilágosodott bécsi kormányzat a 18. század hatvanas éveitől a rendeletek egész során kívül — elsősorban német nyelvű eredeti nyomán — számos szakkönyvet is megjelentetett.

493 Ezek részben az említett Hausväterliteratur, valamint 49. PetriklI. 316. - OSZK jelzete: 821.436. 49a Kosáry Domonkos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Bp. 1980, 638-639. 1. 458