AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A csízió ellenlábasai és utóélete

auctore D[avide] F[rölichio] A[stronomo] C[aesareopolitano]. Pontosan így jelölte meg magát a késmárki születésű csillagász a Calendarium perpetuum címlapján. Összevetve ezt a negyedrét alakú kiadványt az ugyanabban az esztendőben kinyomtatott tizenkettedrét formátumú örök kalendárium-mai a következők állapíthatók meg. Az öröknaptár adatai egyformák csupán a Calendarium perpetuum öt csillagászati szemponttal gazdagabb. Szóról szóra, sőt a változó betűtípusokra (kurzív és antikva) nézve is azonos a szövege mindkét kiadványban az ezt követő „Usus et uberior hujus calendarii perpetui explicatio" c. résznek. Ha nem lenne benne néhány eltérő sajtóhiba, az ember arra is gondolhatna, hogy azonos szedés áttördeléséről van szó. A változó ünnepek táblázatával véget ér az örök kalendárium, míg a Calendarium perpetuum ezt követően még további részeket is közöl. Kegel művének magyar fordításába tehát beleilleszthették a vele egyidőben ugyanott nyomtatott Fröhlich-féle Calendarium perpetuum első felének csaknem teljes szövegét, ill. táblázatait. Érdekes párhuzam figyelhető meg a bártfai öröknaptár és a vele szinte egyidőben Lőcsén megjelent Szenei Molnár-féle Cisio Janus között is.

6d A Cisio Janus-t mindkettő közölte: az utóbbi magyar, a másik latin nyelven. A változó ünnepek táblázatában a húsvét, az epacta és a farsangi hetek száma azonos szempont, akárcsak a római kalendárium adatának közlése. Lippay János: Calendarium oeconomicum perpetuum Fröhlich munkájának visszhang nélkül maradását feltehetően magyarázó okokat — tudatosan vagy anélkül — igyekezett legalább részben kiküszöbölni Lippay János az ő Calendarium oeconomicum perpetuum c. munkájával. Ez ugyanis latin címe ellenére magyar nyelvű, mezőgazdasági témájú írás, amely sokáig első volt e nemben.

7 A lőcsei csíziók datálása kapcsán már az első említett tanulmányomban röviden szó esett a mű két lőcsei kiadásáról.

8 Most tehát az ún. hagyományos csízióval párhuzamosan, mindenek előtt a mezőgazdaságban dolgozók számára készült, igényesebb, ismeretterjesztő kiadványok sorában tekintsük át Lippay munkáját, amely az illusztrációk terén a lőcsei csízióval jelentős átfedést is mutat. A kis könyv elején „A kegyes olvasóhoz" címzett ajánlás végén (ajb) a szerző megmagyarázza a mű címét és elmondja indítékait annak megírásával kapcsolatban. Ezek szerint azért adta a kalendárium címet, mert könyvében ,,a majorsághoz tartozandó munkák" hónapok szerint vannak csoportosítva. Ugyanez a beosztása az egyes évekre kiszámított és kiadott naptáraknak is. De míg azokban különböző jövendölések olvashatók csillagászoktól, különösen a várható időjárásról, addig Lippay saját munkájában nem ilyenekből merített, hanem a ,,régi gazda embereknek" tapasztalatából vette „tudományát". „Mert ha mindenkor igazat mondana a kalendárium, 6d 1. jegyzet 277-278. 1. 7. Századok 1947, 142. 1., Bakács István. 8. Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1974 — 1975, 342 — 344. ]. 440