AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A csízió ellenlábasai és utóélete

a prófétáktól nem különbözne". Igen szabatosan megfogalmazott és kortársai számára plasztikusan megfestett kritikája ez az évről évre készült naptárak prognosztikájának. Érvényes azonban ez a bírálat a speciális Öröknaptárra, a csízióra is.

9 Lippay tehát igen tudatosan elhatárolta magát az olyan asztrológiai jövendölésektől, amelyekből a csízió szövegének jelentős részei állnak. Szándékának megfelelően gyakorlati tapasztalatok alapján adott tanácsokat a földművelők számára. Ezeket nem kevesebb mint 258 pontba foglalta Össze, és az elvégzendő munkák időrendjében mezőgazdasági kalendárium formájában hónaponként csoportosította januártól decemberig.

93 Tanácsaiban semmi közvetlen összefüggés sem található a csízió szövegével. írása végén még húsz további pont is olvasható: ezek a hónapokhoz nem köthető útmutatások. Közülük csupán három hely érdemel figyelmet a csízió szempontjából. A 259. pont a karácsony táján tapasztalható időjárás alapján ad prognózist az egész következő esztendőre. E pont némi összefüggést mutat a csíziónak ugyanerről a témáról szóló két fejezetével.

10 A 269. pont ,,A Holdnak növekedését vagy fogytát a következendő táblából megismerhetni" címet viseli, és illusztrációja azonos a csízióban használatos kerek fametszettel. A szöveg azonban semmi összefüggést sem árul el. A 271 — 276. pontok a mechanikus óra nélküli időmeghatározáshoz adnak gyakorlati tanácsokat. Ez esetben nemcsak a kép azonos, de a szöveg is némi kapcsolatot mutat a csízió megfelelő részeivel.

11 Az, hogy Lippay írása csak ilyen szűk felületen érintkezik a tartalmilag különben erősen hasonló csízióval, azt a szerzőnek az ajánlásban kifejtett ós a fentiekben ismertetett kritikája magyarázza. A két metszet forrása viszont kétségtelenül vagy az általa kifogásolt magyar csízió, vagy az annak előképéül szolgáló német népkönyvek egyike. Érdemes tehát ezt a két képet a Lippay-féle Calendarium oeconomicum perpetuum különböző kiadásaiban is figyelemmel kísérni. Az utolsó, 278. pont végén a szerző arról írt, hogy e munkáját a Posoni kert c. műve második része elé „mintegy hopmesterül" küldi.

12 A kötet végén álló kronostichon szerint Lippay a Calendarium-ot 1662-ben írta. Nyomtatását Nagyszombatban végezték. A címlapon eredetileg nem tüntették fel az évszámot, feltehetően azért, hogy majd az említett Posoni kert-tel egyidőben hozzák forgalomba.

13 Ismeretesek azonban olyan példányok is, amelyek egy részére utólag az 1662,

14 másokra pedig az 1663. évszámot nyomtatták.

15 Ezek szerint tehát csupán egyetlen nagyszombati kiadás ismeretes, amely azonban — kizárólag az évszámban mutatkozó és a fentiekben említett — három változatban is fennmaradt. 9. Hasonló kritika olvasható még Lippaynál a 260. pontban is. 9a Wellmann Imre: A magyar mezőgazdaság a XVIII. században Bp. 1979, 181. 1. 10. Lőcsén a 31. és 32. fejezet. 11. Lőcsén a 42. fejezet. 12. E mű első kötete Nagyszombatban 1664-ben jelent meg (RMK. I. 1016), a második ugvancsak ebben az esztendőben Bécsben (RMK. I. 1009), a harmadik ugyanott 1667-ben (RMK. I. 1054). 13. Ilyen az OSZK RMK I. 995a jelzetű példánya. 14. RMK. I. 995. - OSZK. 15. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár B 059/135. 441