AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fallenbüchl Zoltán: Alessandro Guadagni levelezéskönyve

aminő ebben a korban Franciaország, talán nagyobb szerepet játszhatna. De az itteni adottságok, a török háború után a spanyol örökösödési háború és a Rákóczi-szabadságharc: nem voltak alkalmasak ilyen jellegű munkálatra. Csatornaterveit úgy látszik, a rendek nem értették meg: nincs rá adat, hogy támogatták volna. Bányájával az uralkodói monopólium és a túlzott követelések gátolták. De ha tervei nem is mindenben sikerülhettek, legalább a bányát sikerült megvalósítania. Pia, János-György — kinek neje szintén magyar, Pongrácz Eszter —, ezt a vállalkozást fenntartotta: a rudabányai vállalatról 1744-ből is van adat. A Guadagni-özvegy ekkor már több éve élvez nyugdíjat a Szepesi Kamarától: 1730 óta folyósították ezt.

27 Kétségtelen, hogy Guadagni javaslataiban — különösen az olasz nyelvű verzióban több olyan elem van, amely Kollonics Einrichtungswerckh-jében. is megtalálható. Ismerte-e Guadagni az Einrichtungswerckh-etl Valószínűleg. De ha nem ismerte volna, akkor is ismerte a problémákat, amelyek hasonló eredményre vezettek nála: a reform szükségességének hangoztatására. És ez a reformkövetelés nem is magyar sajátosság csupán. Nyugat-Európában, kifejlett abszolutizmus mellett, ugyanígy folyik a vita a teendőkről. A folytonos presztizsháborúk, az uralmi terrénum kiszélesítése, befelé a rendek és a köznép, kifelé pedig más hatalmak rovására az ezzel járó konfliktusok és a nép elnyomorodása, Franciaországban hasonló reformgondolatokat ébresztenek. Ottan 1696/97-ben készítik el a királyi intendánsok az ország nagy állapotrajzát; de hiába Vauban és Boisguillebert minden törekvése, az uralkodó csak hatalmának és hadviselőképességének növelésével törődik. Kollonics tervezete: békés építőmunka tervezete. Még Guadagni, a katona elgondolásai is elsősorban defenzívek, és a gazdasági élet fellendítésére, a belső nyugalom biztosítására, nem a hadi ütőerő fokozására irányulnak elsősorban. Az alattvalók védelme: a heti három robotnap

28 az Einrichtungswerckhre emlékeztet; talán innen vette Guadagni is. Az utak, a hajózócsatornák építése, a kereskedelem, az ipar élénkítése: általános európai szempontok ekkoriban. Érdekes viszont, hogy mikor Guadagni a „perturbatores des königlichen Zehendts"-ről beszél, ugyanarra a szempontra tapint rá, melyet Vauban 1695-ben elkezdett, de végleg csak 1707-ben megszövegezett Projet d'une dixme royale című memorandumában fejt ki: a tizeden nyugvó adórendszerre, mely ugyan nem új, hanem még a középkorba visszanyúló és egyházi gyökerű, de a leglogikusabbnak és legméltányosabbnak tűnő.

29 Ez az eszmei egyezés sem véletlen, hanem az 1690-es évek általános krízisének közös európai reformútkeresésének jegyében születik meg. Nem kell közvetlen hatásokat keresni: gyakorlati gondolkodás is elvezet ide. Kétség27. Kerekesházy, i. m. és Orsz. Ltr., Magyar Kamara Levéltára, Miscellanea Cameralia 3. csomó, 10. tétel; Szepesi Kamara, Libri Perceptionum et Erogationum, 8. és 9. csomók, 32. köt. 40 és 87. lap; 35. k. 35. 1.; 42. k. 36. 1.; 54. k. 38. 1.; 60. k. 20. 1.; 67. k. 41. 1.; 82. k. 81. 1. 28. Redlich, Oswald: Geschichte Österreichs. Gotha 1921, 542. 1. 29. Cornaert, Émile: Projet d'une dixme royale.

.. par Vauban. Paris 1933, XXXIV. 1, és Braeuer Walter

: Frankreichs wirtschaftliche und soziale Lage um 1700 Marburg 1968, 10. és 156. lap. 430