AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fallenbüchl Zoltán: Alessandro Guadagni levelezéskönyve

(1695), Turinetti-Pancalieri (1695), Pallozulos (1695), Rodeschino (1697), Odescalchi (1697), Guidi-Bagni (1699) családok tagjai, részben főnemesi rangemeléssel. 23 De csak kevesen telepedtek is le Magyarországon, mivel az 1687. évi országgyűlés által szentesített 26. törvénycikk 1000 arany lefi­zetését és indigenátusi eskíí letételét követelte meg az újonnan honfiúsítot­taktól. 24 A Magyarországra került olasz tisztek egyrésze megbarátkozott a ma­gyar urakkal. Sor került köztük és magyar leányok vagy özvegyek közti házasságokra is. De fordítva, családtagjaik és magyarok között is megtör­tént ez. Egészen különleges volt az az eset, mely Octavio Nigrelli, kassai csá­szári parancsnok családjában történt meg. Nigrelli — akit Guadagni is említ egyik iratában — hosszabb hazai szolgálata alatt jó viszonyba került a magyar urakkal. Annyira, hogy leánya is magyarhoz, éspedig kuruc magyarhoz ment férjhez: ahhoz az Esterházy Antalhoz, akit az emigrációba is követett. 25 Megindult tehát egyes olaszok közt egy meggyökeresedési folyamat. Guadagni is a magyar Forgách-családba házasodott be. Es nincs ok arra gondolni, hogy amikor a magyar „országlakosok" javát is nézi a hajózó­csatorna építéssel, ezt nemcsak formulának szánta, hanem azt az ország­lakosokkal való őszinte együttérzés diktálta. Mindezt azért is érdemes volt megjegyezni, mert Guadagni Sándor nem más, mint a 18. századi verselő generális, Gvadányi János nagyapja. Folyószabályozási terve nincs ugyan előzmények nélkül — hiszen már az 1687. évi 16. törvénycikk előírta a Vág és a Duna folyók megvizsgá­lását esetleges szabályozás céljára — de mégis figyelemreméltó. Voguemont Lothar kortársa, azé a Voguemonté, aki a középkor óta ismételten felbuk­kanó Duna—Odera-csatorna tervét újra a köztudatba hozta, komoly keres­kedelmi érvekkel támasztva alá azt. 26 De Guadagni terve úgy látszik, egy­két évvel megelőzte a Voguemontét. Nem lehet a kellő források hiánya miatt és a levéltári utánjárás körül­ményessége miatt sem teljesen tisztázni most még az összefüggéseket Vogue­mont tervével. Nem is ez a lényeges. A kézirat szempontjából annak szer­zője a fontos. A szerző pedig kétségtelenül koncepciózus, ötletgazdag sze­mélyiség, aki amellett Magyarországhoz és az akkori magyar nemzethez szolgálata és házassága révén is kapcsolódik. Csatorna és bánya: Guadagni a merkantil koncepció egyik magyaror­szági szószólója. Katonanemes, aki azonban a bányapolgárság nevében is fellép. Szerepe szinte az intermediátoré. Egy centralizált mondarchiában, 23. Orsz. Levéltár, Magyar Kancellária Levéltára, Libri Regii, XVI —XXIV. kötetek alapján. 24. Magyar Törvénytár, IV. köt. 1657-1740. Bp. 1900, 353. 1. 25. Orsz. Ltr., Magy. Kamarai Ltr., Litterae ad Cameram Exaratae 1730— 174. No. — Nigrelliről még Lukinich Imre: 17. Rákóczi Ferenc felségárulásiperének története. Bp. 1935. I. köt. 11, 43, 152 stb. lapon. 26. Vácz Elemér: Duna—Odera csatorna terve. . . Bp. 1932. Guadagni tervének esetle­ges viszonya Voguemont nagyszabású koncepciójához további bécsi levéltári kutatásokat kívánna meg. 429

Next

/
Oldalképek
Tartalom