AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)
III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fallenbüchl Zoltán: Alessandro Guadagni levelezéskönyve
(1695), Turinetti-Pancalieri (1695), Pallozulos (1695), Rodeschino (1697), Odescalchi (1697), Guidi-Bagni (1699) családok tagjai, részben főnemesi rangemeléssel. 23 De csak kevesen telepedtek is le Magyarországon, mivel az 1687. évi országgyűlés által szentesített 26. törvénycikk 1000 arany lefizetését és indigenátusi eskíí letételét követelte meg az újonnan honfiúsítottaktól. 24 A Magyarországra került olasz tisztek egyrésze megbarátkozott a magyar urakkal. Sor került köztük és magyar leányok vagy özvegyek közti házasságokra is. De fordítva, családtagjaik és magyarok között is megtörtént ez. Egészen különleges volt az az eset, mely Octavio Nigrelli, kassai császári parancsnok családjában történt meg. Nigrelli — akit Guadagni is említ egyik iratában — hosszabb hazai szolgálata alatt jó viszonyba került a magyar urakkal. Annyira, hogy leánya is magyarhoz, éspedig kuruc magyarhoz ment férjhez: ahhoz az Esterházy Antalhoz, akit az emigrációba is követett. 25 Megindult tehát egyes olaszok közt egy meggyökeresedési folyamat. Guadagni is a magyar Forgách-családba házasodott be. Es nincs ok arra gondolni, hogy amikor a magyar „országlakosok" javát is nézi a hajózócsatorna építéssel, ezt nemcsak formulának szánta, hanem azt az országlakosokkal való őszinte együttérzés diktálta. Mindezt azért is érdemes volt megjegyezni, mert Guadagni Sándor nem más, mint a 18. századi verselő generális, Gvadányi János nagyapja. Folyószabályozási terve nincs ugyan előzmények nélkül — hiszen már az 1687. évi 16. törvénycikk előírta a Vág és a Duna folyók megvizsgálását esetleges szabályozás céljára — de mégis figyelemreméltó. Voguemont Lothar kortársa, azé a Voguemonté, aki a középkor óta ismételten felbukkanó Duna—Odera-csatorna tervét újra a köztudatba hozta, komoly kereskedelmi érvekkel támasztva alá azt. 26 De Guadagni terve úgy látszik, egykét évvel megelőzte a Voguemontét. Nem lehet a kellő források hiánya miatt és a levéltári utánjárás körülményessége miatt sem teljesen tisztázni most még az összefüggéseket Voguemont tervével. Nem is ez a lényeges. A kézirat szempontjából annak szerzője a fontos. A szerző pedig kétségtelenül koncepciózus, ötletgazdag személyiség, aki amellett Magyarországhoz és az akkori magyar nemzethez szolgálata és házassága révén is kapcsolódik. Csatorna és bánya: Guadagni a merkantil koncepció egyik magyarországi szószólója. Katonanemes, aki azonban a bányapolgárság nevében is fellép. Szerepe szinte az intermediátoré. Egy centralizált mondarchiában, 23. Orsz. Levéltár, Magyar Kancellária Levéltára, Libri Regii, XVI —XXIV. kötetek alapján. 24. Magyar Törvénytár, IV. köt. 1657-1740. Bp. 1900, 353. 1. 25. Orsz. Ltr., Magy. Kamarai Ltr., Litterae ad Cameram Exaratae 1730— 174. No. — Nigrelliről még Lukinich Imre: 17. Rákóczi Ferenc felségárulásiperének története. Bp. 1935. I. köt. 11, 43, 152 stb. lapon. 26. Vácz Elemér: Duna—Odera csatorna terve. . . Bp. 1932. Guadagni tervének esetleges viszonya Voguemont nagyszabású koncepciójához további bécsi levéltári kutatásokat kívánna meg. 429