AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Pavercsik Ilona: A lőcsei Brewer-nyomda a 17—18. században I.

mazottjának említették, s korát 28 évre becsülték.

95 Valami vei később: 1647. december 31-én kapta meg a polgárjogot.

96 Jómódú polgár volt; házán kívül Lőcse határában nagyobb földet birtokolt.

97 Vagyonát nemcsak vagy nem elsősorban tanult mestersége alapján szerezte, hanem, jövedelmező kereskedelmi tevékenységet folytatott: külföldről is hozott be különböző árukat.

98 Lorenz Brewer hat lánya közül a negyediket, Judithot vette feleségül. (A házasság kb. tíz éve alatt gyermekük nem született.)

99 Tehetséges, törekvő ember volt: a város politikai életében is betöltött tiszteségeket; képviselőtestületi tag volt, éveken keresztül elöljáró, majd tanácsos. Egy ideig az Elende Brüderschaft nevű jótékony egyesület elöljárója is volt. Követségben járt Murányban Wesselényi Ferenc nádornál a Lőcse-Szepesváralja közti vásárviszály ügyében. Még aktív korában, nem természetes halállal halt meg: 1664-ben, amikor üzleti ügyben Erdélyben járt, Szatmárnémetinél a török harcok miatt ott tartózkodó német csapatok egyik katonája véletlenül, önhibáján kívül meglőtte. Brexelt 1664 tavaszán Szatmárnémetiben temették el. A Lőcsei krónika szerint halálának okozója nemsokára követte őt: a harcok során elesett.

100 Lorenz Brewer alkalmazottja volt Illyési István nyomdászlegény is. Nagyváradról származott el: nem tudjuk, hogy dolgozott-e az 1640-es években a híres váradi tipográfusnak, Szenei Kertész Ábrahámnak. Az 1650-es évek elején Lőcsén telepedett le: 1654. június 3-án nyerte el a polgárjogot.

101 Anyagilag nem vitte sokra: földje nem volt, háza is csak egyszerű iparosház a Kolostor utcában: Lorenz Brewer szomszédja volt.

102 Az 1660-as években még Lőcsén élt, hiszen 1669-ben fia született.

103 Illyési István tehát nemcsak Lorenz, hanem utódja, Samuel Brewer alkalmazottja is volt. Brexel halála után, Samuel távollétében ő lehetett a nyomda művezetője. Valamikor az 1670-es években halt meg: többé nem találkozunk a nevével. Egy 1656-os lőcsei irat feltüntette Jakob Kussmann nyomdászlegény nevét. Polgárjogot nem szerzett, háztulajdona a városban nem volt. Hoszszabb ideig dolgozott Lőcsén: 1677-ben újra felbukkant a neve, tehát Samuel Brewer alkalmazottja is volt.

104 95. Az 1642-es rágalmazási ügyről 1. Kemény Lajos: Kassa XVII. századbeli. . . 232. p. 96. OAL XXI. 49. Polgárkönyv 93. p. 5 Ft 40 dénárt fizetett érte. 97. OAL XXI. 62. Ingatlan-összeírás 1630 — 1670. 1650-ben a 9. tizenkettednél szerepelt házán kívül két földingatlannal, 1660-ban a 10. tizenkettednél tíz ingatlannal. 98. Johann Brexel vásárlásairól tanúskodik az 1650, 1652, 1656 és 1657. évi lőcsei harmincadjegyzék: OAL IV. 356. 3, 5. p., IV. 356a. 2, 5. p., IV. 357. 2. p., IV. 358. 2. p. 99. L. a 65. jegyzet első részét. 100. Hain i. m. 240, 280, 290, 297, 301, 303. p. 101. OAL XXI. 49. Polgárkönyv. 100. p.: „Stephanus Illyessi buchdrucker Wardein fi. 3,60." 102. Az 1660-as adóösszeírást Kaspar Hain is közzétette krónikájában. I. m. 347 — 356. p. 103. SOAL I. 174. Szül. akv. 1625-1669. 859. p.: „29. Octob. 1669. Stephanus P(ate)r Stephanus Ileshi ein Buchdrücker." 104. Repcak i. m. 78. p. Jakob Kussman egy 1656-os végrendeletet írt tanúként alá. Az 1677-es adat: Hajnóczi i. m. 77. p. 374