AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Pavercsik Ilona: A lőcsei Brewer-nyomda a 17—18. században I.

Lőcsén.

89 Az ügy húzódott, végül is a lőcsei nyomdászlegény alkalmazására nem került sor. Az első lőcsei nyomdászlegény, akinek nevét ismerjük, Georg Springer a sziléziai Liegnitzből (Legnica). A liegnitzi tipográfia, amely hosszú időn keresztül a Schneider-család birtokában volt, az 1620-as években szomorú sorsra jutott: a több mint ötszáz tallér adóssággal megterhelt műhelyt Georg Rudolf herceg váltotta magához, és Sebastian Koch, valamint Georg Springer művezetők irányításával üzemeltette. De a tipográfia így is csak nyolc évig működött, a harmincéves háború zűrzavara 1629-ben véget vetett tevékenységének.

90 Georg Springernek új munkát kellett keresnie. Nem tudjuk, hogy hányadik állomása volt a szepességi város: annyi bizonyos, hogy Lőcsén 1640. szeptember 19-én nyerte el a polgárjogot.

91 Előtte legalább egy, de akár több évet is tölthetett a városban. Az 1650-es adóösszeírás háztulajdonosként sorolta fel a 3. tizenkettedben (csak háza volt, földje nem).

92 Springer tehát egy-másfél évtizedet állhatott a Brewernyomda szolgálatában. Valószínűleg az 1650-es években halt meg, mert később nem találkozunk nevével. A lőcsei származású Johann Brexelről már többet tudunk; személye Lorenz Brewer számára is fontosabb volt. A Brexel-családnak, amely már 1560-ban Lőcsén élt, utolsó tagja egy század elteltével Johann Brexel volt.

93 Nagyon valószínű, hogy Lőcsén tanulta ki a nyomtatás mesterségét, Lorenz Brewer inasa, majd legénye volt az 1620-as évek végén, az 1630-as évek elején, majd utána vándorútra indult. Tudjuk, hogy kapcsolatban volt Konrád Kramer augsburgi származású krakkói betűöntő mesterrel, akitől a betűöntés titkait is elleste. Olyan kedves tanítványa volt, hogy Kramer 1639-es végrendeletében vagyonának egy részét reá hagyta.

94 Elképzelhető, hogy Konrád Kramer azonos a Debreczeni Tamás deák által említett Conrardussal; erre enged következtetni a névazonosság, s a krakkói mester és famulusa közti jó viszony. Ebben az esetben kettejük kapcsolata már 1634 előttre datálható. Annyi bizonyos, hogy Brexel a vándorlás évei után visszatért szülővárosába: 1639-ben már biztosan otthon volt. 1642-ben, amikor Kassán egy rágalmazási perben tanúskodott, Lorenz Brewer alkal89. Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL) E 190 Archívum Familiae Rákóczi. Fasc. 4. Gazdasági levelezés 1634. N. 37. 90. Josef Benzing: Die Buchdrucker des 16. und 17. Jahrhunderts in deutschen Sprachgebiet. Wiesbaden 1963. 278. p. 91. OAL XXL 49. Polgárkönyv. 88. p.: „Georg Spring Buchdrucker von Legnitz." 3 Ft-ot fizetett a polgárjogért. 92. AOL XXI. 62. Ingatlan-összeírás 1630-1670. 1650. 3. tizenketted. 93. Georg Brexel már az 1560-as adóösszeírásban szerepelt: OAL XXI. 57/a. Ingatlanösszeírás 1560. 3. tizenketted. 94. Kérdés, hogy Krämer vagyonának rátestált részét Brexel megkapta-e, érvényt tudott-e szerezni követelésének. A lőcsei tanács által írt három sürgető levél még az örökösödési ügy elintézetlenségéről tanúskodott. A levelek egyébként Lorenz Brewer bíróságának idején íródtak; a fogalmazvány megjegyezte, hogy már csak viselt „hivatala" (mestersége) miatt is támogatja a tanács Brexelt. L. OAL XXI. 75. A lőcsei tanács által írt levelek fogalmazványai. 1639. október 12., 1640. február 2., 1640. február 27-i levelek. 373