AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Pavercsik Ilona: A lőcsei Brewer-nyomda a 17—18. században I.

fejedelem is igénybe vette szolgálatait. Megszerezte a magyar nemességet.

83 Igen gazdag polgár volt, leányának tisztességes hozományt adhatott, hiszen tíz év alatt nem valószínű, hogy önerőből ötszörösére emelkedett volna a nyomdász vagyona.

84 Mindezen kívül különösen kedvezővé tette ezt a családi kapcsolatot az a körülmény, hogy Samuel Spillenberger papírmalomtulajdonos volt.

85 A nyomda egyik fő papírbeszerzési forrása ez a szepestapolcai (Teplic, Teplica) papírmalom volt. Samuel Spillenberger 1655-ben készült hagyatéki leltára is bizonyítja a kettejük közötti üzleti kapcsolatot: a leltárban Lorenz Brewer papírvásárlásból adódó 72 Ft-os tartozásával szerepelt.

86 Lorenz második házasságából 1631 és 1645 között hat gyermek született: Judith, Maria, Katharina (kiskorában meghalt), a következő gyermek neve szintén Katharina, majd Johann és Samuel. A nyomdász második feleségét is túlélte; az asszonyt sem a végrendelet, sem a hagyatéki leltár nem említette.

87 Adalékok a nyomda tevékenységéhez Lorenz Brewer idején A lőcsei és kassai könyvnyomtatás és könyvkereskedelem kapcsolatai Megkíséreltük az eddigiekben felvázolni a nyomda alapításának körülményeit, ismertettük Lorenz Brewernek időben az 1630-as évek végéig terjedő könyvkereskedői tevékenységét. Ezután a tipográfia működésének lényeges feltételéről, a nyomdász- és könyvkötő alkalmazottakról, az alkalmazottak számáról lesz szó. Legelőször 1634-ből van adatunk arra vonatkozóan, hogy Lorenz Brewer műhelyében nyomdászlegény dolgozott. Egy ifjú könyvnyomtató legényt, akinek nevét a forrás nem tünteti fel, igyekezett megnyerni Debreczeni Tamás deák, I. Rákóczi György erdélyi fejedelem megbízottja a létesítendő sárospataki tipográfia számára. A lőcsei legény nem akart egyedül menni, legfeljebb egy Conrardus nevű nyomdásszal együtt.

88 Takács Béla úgy állítja be, mintha Conrardus is lőcsei nyomdászlegény lett volna, pedig a levélben az áll, hogy az ifjú legény „írni fog neki", megtudakolja tőle, akar-e a fejedelem szolgálatába állni. Conrardus tehát nem tartózkodott 83. Samuel Spillenberger orvosi működéséről: Jakob Melzer: Biographien berühmter Zipser. Kassa 1833. 7. p., Demkó Kálmán: A magyar orvosi rend története, tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig. Bp. 1894. 384 — 385. p. Nemességéről: Förster Jenő: Címeres nemeslevelek Szepes vármegye levéltárában. = Közlemények Szepes vármegye múltjából 1910. 47. p. 84. OAL XXI. 62. Ingatlan-összeírás 1630—1670. Lorenz Brewer a 3. tizenkettednél szerepelt. 1630-ban négy földingatlana után 2 firdung 1 lat adót fizetett, valamint a nyomda épülete után 3 lat adót, 1640-ben 21 földingatlan után adózott. 85. A papírmalom alapításáról Hain i. m. 150. p., továbbá Bogdán István: A magyarországi papíripar története (1530 — 1900). Bp. 1963. 62. p. 86. L. a 82. sz. jegyzet hagyatéki leltárra vonatkozó részét. 87. A gyermekek születéséről: SOAL I. 174. Szül. akv. 1625-1669. 144, 205, 255 319, 381, 470. p. 88. Takács Béla: A sárospataki nyomda története. Bp. 1978. 10. p. 372