AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Pavercsik Ilona: A lőcsei Brewer-nyomda a 17—18. században I.

ként apja örökébe, miután szülővárosa egyetemén megszerezte a magiszteri fokozatot.

8 A wittenbergi könyvkereskedelem és bármely magyarországi város könyvkereskedelmének színvonala, volumene között igen nagy különbség lehetett még akkor is, ha a 16. század második felében Wittenberg könyvkereskedelme már túl volt a virágkorán, s más német városok, különösen Lipcse vették át korábbi vezető szerepét. Másrészt éppen a „könyvipar" magasabb fejlettségi szintje miatt az egyes németországi fejedelemségekben, így Szászországban is korábban alakult ki a könyvnyomtatás és -kereskedelem ellenőrzésének rendszere, mint Magyarországon. Először a könyvkötők-könyvkereskedők céhszervezete (Wittenbergben 1550-ben jött létre) korlátozta a kereskedők számát. 1602-ből már nyomdászokra vonatkozó céh-jellegű szabályzatot is ismerünk. A könyvek előcenzúrázásának jogát pedig a 16. század vége óta egyre ortodoxabb lutheránus irányzatot képviselő egyetem a 17. század során szerezte meg.

9 Elképzelhető, hogy a wittenbergi könyvkötő céh megkötései késztették arra Bruno Brewert, hogy más városban telepedjék le: megtehette ezt nemcsak Németországban, hanem a környező protestáns országokban is, ahol a gazdag német vallási és tudományos irodalomnak kedvező piaca volt. Abból, hogy sem Wittenbergben, sem más németországi vagy sziléziai városban nem volt ismeretes önálló könyvkereskedése, arra következtethetünk, hogy ifjúkorában, legényévei alatt jutott el a Szepesség fővárosába. Szülővárosával a rendszeres kapcsolatot lőcsei polgárrá válása után is megtartotta. Bruno Brewer 1578—1582 között a wittenbergi egyetemen tanult Lőcse városának anyagi támogatásával.

10 Kereskedelmi tevékenysége ekkor sem szünetelt: a Thurzó-alapítványból folyósított segély így valójában a korábbi üzleti kapcsolatok elmélyítését, újak létrehozását mozdította elő, s nem a rendszeres és alapos külföldi tanulmányokat.

11 Bruno kereskedelmi tevékenységének bemutatása rendkívül tanulságos abból a szempontból, hogy hogyan lehetett ekkortájt egy könyvkereskedőnek Magyarországon megélni. Felső-Magyarországon az 1560—1570-es években protestáns állandó nyomda még nem működött (csak 1577-től a bártfai), így a könyv iránti igényeket Erdélyből (Nagyszeben, Kolozsvár, Brassó), Magyarország más városaiból (Debrecen) vagy a közel fekvő lengyel, cseh vagy sziléziai városokból lehetett kielégíteni. Bruno Brewer a 16. század utolsó harmadában meglehetősen nagy összegekért hozott be külföldről könyveket: 1579-benpl. 160Ft-ért, 1581-ben 150 Ft-ért, 1588-ban 300 Ft-ért, 1591-ben 220 Ft-ért stb.

12 Sajnos, árukészletének leírása nem 8. Josef Benzing: Die deutschen Verleger des 16. und 17. Jahrhunderts im deutschen Sprachgebiet. = Archiv für Geschichte des Buchwesens. Jg. XVIII. Frankfurt am Main 1977. 1249. hasáb. Bruno Brewer nem szerepelt a jegyzékben. 9. Hans Lülfing: Universität, Buchdruck und Buchhandel in Wittenberg, vornehmlich im 16. Jahrhundert — 450 Jahre Martin-Luther-Universität Halle-Wittenberg. Bd. 1. 377-391. p. L. 385, 387, 389. p. 10. Fraknói Vilmos: A hazai és külföldi iskolázás a XVI. században. Bp. 1873. 199. p. 11. Bruno Brewer tanulmányainak végzésével egyidőben a lőcsei harmincadjegyzékeken is szerepelt: OAL IV. 289 — 291. Harmincadjegyzék (a továbbiakban: H. j.) 1578-1580. IV. 289. 16. p., IV. 290. 7. p., IV. 291. 10, 18. p. 12. OAL IV. 290. H. j. 1579. 7. p., IV. 292. H. j. 1581. 4, 14. p., IV. 299. H. j. 1588. 9, 13. p., IV. 302. H. j. 1591. 5, 7. p. 357