AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Pavercsik Ilona: A lőcsei Brewer-nyomda a 17—18. században I.

maradt fenn, ezért nem tudjuk, hogy ezek az összegek milyen mennyiségű és árú nyomtatványokra vonatkoznak: egyedüli összehasonlítási alapunk a kassai Johann Gallen könyvkereskedésének leltára lehet.

13 Bruno Brewer üzleti tevékenységének adatai a következőkben foglalhatók össze:

14 Behozatal Ebből könyv Kivitel 1572—1580 1586,80 Ft 1068,—Ft (66%) 232,30 Ft 1581 — 1590 839,— Ft 602,— Ft (75%) 451,— Ft 1591 — 1598 739,— Ft 739,— Ft (100%) 859,60 Ft 3164,80 Ft 2409,— Ft 1542,90 Ft Bruno bibliopola (ahogy a lőcsei iratok többször nevezték)

15 valójában nemcsak könyvkereskedő volt, hanem ezenkívül még meglehetősen sokféle áruval kereskedett. Az eladási tételek között (a harmincadjegyzékek alapján gyakran szerepeltek különféle kikészített bőrök, gyapjúszövetek, selyem, fűszerek, pl. sáfrány, bors; egyéb anyagok: terpentin, vitriol; patikaszerek, élelmiszer, takarmány, sőt még élő állatok (lovak) is. Bruno Brewer úticélja legtöbbször a szomszédos Szilézia és Erdély volt, de több alkalommal járt Morvaországban és Szászországban (Wittenbergben és a lipcsei híres Mihály napi vásáron).

16 Bruno Brewer üzleti tevékenységének arányaiban mintegy három évtized alatt sajátos eltolódás ment végbe. A forgalmazott áruk értéke a kezdeti évekhez képest csökkent: az 1570-es években 1819,10 Ft volt, az 1580-as években 1290,— Ft; az 1590-es években pedig újra növekedett 1598,60 Ft-ra. A behozott áruknak kezdetben kétharmadát tették ki könyvek: ez az arány fokozatosan növekedett, végül már csak könyvbehozatalról beszélhetünk. Ezzel párhuzamosan növekedett a külföldre kivitt nyersanyagok, élelmiszerek, egyéb áruk értéke: az 1590-es években a kivitel összvolumene már meg is haladta a könyvbehozatalét. A könyvüzlet túlságosan nyereséges nem lehetett, hiszen Bruno Brewer vagyona az 1580-as, 1590-es években kimutathatóan csökkent: a Főtér déli részén (Niederring) levő háza megmaradt, de földjének nagysága már kisebb volt, mint korábban.

17 Másrészt fönnmaradtak Johann Rühel könyvkeres13. Gallen 1583-as leltárát 1. MKSzle 1895. 310 — 319. p., kevésbé részletesen: MKSzle 1887. 136-138. p. 14. A lőcsei harmincadjegyzékek évenkénti adatainak összesítése alapján. OAL IV. 283-310. H. j. 1572-1599. 15. OAL IV. 283. H. j. 1571. 4, 12. p., IV. 284. H. j. 1572. 6, 11, 16. p. 16. Bruno erdélyi útjairól 1. OAL IV. 284. H. j. 1572. 11, 16. p., IV. 286. H. j. 1575. 14. p., IV. 294. H. j. 1583. 6. p., IV. 301. H. j. 1590. 13. p., IV. 306. H. j. 1595. 12. p., sziléziai útjairól: IV. 284. H. j. 1572. 14, 16. p., IV. 286. H. j. 1575. 15. p., IV. 292. H. j. 1581. 4. p., IV. 301. H. j. 1590. 11. p., IV. 307. H. j. 1596. 34. p. Morvaországi útról: IV. 308. H. j. 1597. 8. p. Wittenbergi útjairól a 18. sz. jegyzetben idézett levelek tanúskodnak. 17. Bruno Brewernek házán kívül 1570-ben 5 földingatlana volt (adója 2 firdung 1 lat), 1580-ban 6 földingatlana volt (adója 2 firdung 2 lat), 1590-ben 1 földingatlana volt (adója 2 firdung 3 lat 1 quartale). OAL XXI. 57. Ingatlan-összeírás 1570-1590. 160, 247, 357. p. A mértékegységekről 1. Hain i. m. 13. p. 358