AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Pajkossy György: A nemzeti könyvtár központi gyűjteményeinek olvasószolgálata a Budavári Palotában

önállóságának, olvasószolgálati és gyűjteménykezelési különállásuknak a fenntartása mellett. Ezeknek a dokumentumoknak a feldolgozása, megőrzése és használtatása így biztosítható magasabb színvonalon. Egyetértés fogadta a tervezés késői szakaszában azt a gondolatot, hogy a III. emeleten előadóterem helyett olvasóterem létesüljön. Nemcsak az olvasóhelyek számát lehetett így növelni, hanem sikerült megszüntetni a korábbi tervek egyik nyitott kérdését. A második emeleten a központi olvasószolgálat működtetése és a harmadik emeleti előadóterembe rajta keresztül áramló forgalom ugyanis valójában gyakorlatilag összeegyeztethetetlen maradt. Az áttervezéssel az előadóterem megfelelő helyet kap az épület I. emeletén, ahol forgalma ilyenképpen a felette elhelyezett olvasószolgálat működését nem zavarhatja. A

III. emeleti olvasóterem rendeltetése többféleképpen dönthető el s ez a kérdés még megoldásra vár. Az együttes tervezőmunka során azonban akadtak olyan kérdések is, melyekben különböző álláspontok alakultak ki. Ezek a náluk fontosabb alapelveknek az építkezésben és előkészületekben való érvényesülését nem zavarták, eldöntésük pedig — az építkezés és a műszaki tervezés állapotához és a könyvtár csökkent előkészületi munkalehetőségeihez képest — nem volt sürgős. Máig azonban már ezekben a kérdésekben is többé-kevésbé végleges állásfoglalás alakult ki. Ilyen kérdés volt az olvasók közlekedő útja a könyvtárban, illetve útjuknak (a gyűjtemények biztonsága érdekében való) kontrollja. Nem volt megoldható, hogy az olvasók, az egyéb látogatók és ügyfelek útja ne keresztezze egymást. A tervek szerint a könyvtár a III. emeleten is fogad ügyfeleket, nem is beszélve az ugyanitt elhelyezett büfé forgalmáról. Nem látszott tehát lehetségesnek, hogy a belépő olvasó a bejárati és ruhatári ellenőrzés után további újabb ellenőrzéstől mentesüljön. A lehető megoldás, hogy a belépő ellenőrzés és a ruhatár szükség szerint való igénybevétele után könyvek be- és kihozatalának tilalmára vonatkozó szigorú kontroll a (központi és különgyűjteményi) olvasótermek bejáratában legyen. Állományba tartozó darabok tehát az olvasótermeken kívül kézben nem lehetnek. Az épületből kikölcsönzött állományi anyagot a kölcsönző kiviteli engedéllyel adja ki. Tartalmas, érdemi és hosszantartó vita folyt a könyvtárosok közt a létesítendő olvasótermek jellegéről, elhelyezésükről és kapcsolataikról. Az első tervekben még szereplő ifjúsági olvasóterem később, indokoltan, elmaradt. A kutatótermek és a tanulmányi olvasótermek elvi kettősségében való megállapodás után továbbra is beható vita tárgya maradt, hogy e kétfajta olvasói térséget lehet-e közös kézikönyvtárral ellátni, vagy a kétfajta olvasó számára más és más jellegű külön kézikönyvtárat kell (legalább is az irodalomtudomány és a történettudomány területén) felállítani, vállalva ezzel jelentős számú műnek a kettős, itt és ott való feállítását. Annak idején, a kézikönyvtárak jegyzékének az összeállítása ezen az utóbbi úton indult el, nemcsak mellette szóló érvek és indokok alapján, hanem azért is, mert a két fokozatú párhuzamos kézikönyvtár ellenkező döntés esetén egybevonható. A kézikönyvtárak kérdése összefonódott az olvasótermek elhelyezésével és kapcsolataikkal. A második emelet alaprajzán olvasótermek elhelyezésére 256