AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Pajkossy György: A nemzeti könyvtár központi gyűjteményeinek olvasószolgálata a Budavári Palotában

A KÖZPONTI NYILVÁNOS SZOLGÁLAT HELYZETE ÉS TERVEI A tervezés története Az 1959-ben kelt döntés, mely szerint a helyreállítandó Budavári Palota nyugati szárnyába a Széchényi Könyvtár költözhetik, a gyűjtemény sorsának végleges nyugvópontra jutását, a fél évszázada keserves gondokat okozó, krónikussá vált helyhiány gyökeres megszüntetését ígérte. Á könyvtár vezetői örömmel fogadták a döntést: felismerték, hogy jobb megoldásra, újonnan tervezett modern funkcionális épületre évtizedekig sem lehetne remény. Megértették azt is, hogy a nemzeti könyvtárnak a pesti városmagból a budai várhegyre települése az olvasók számára csak viszonylagos hátrány. A kétszeresére nőtt főváros kulturális gócpontjai szükségképpen kerülnek messzebb egymástól s a fejlődő közlekedéssel a várhegy is, múzeumaival, tudományos intézeteivel egyre könnyebben megközelíthetővé válik. Építészek és könyvtárosok együttműködésével még 1959-ben megkezdődött és 1961-ben nagy vonalaiban be is fejeződött az átalakítandó épület könyvtári betelepítésének általános tervezése. A főkórdésekben akkor véglegesnek tekintett épületterv átfogó ismertetése a könyvtár kiadványainak sorozatában 1964-ben jelent meg.

1 A tervezőmunka során mind az építőművészek, mind a velük együttműködő könyvtárosok különös figyelmet fordítottak az új könyvtárpalota nyilvános forgalmi (olvasók, kutatók fogadása és ellátása céljára szolgáló) zónáinak, épületrészeinek terveire. Eleve abból indultak, hogy itt a legnagyobb a könyvtár elmaradása a kor követelményei és a tényleg tapasztalt igények mögött. Megállapíthatták, hogy mind a tudomány világa, mind a közvélemény ebben a feladatkörben várja leginkább a könyvtár megújulását, mostoha viszonyainak alapos megjavítását. Á tervezési irományok is ezt a szemléletet tükrözik. Midőn az új épület akkor közelinek remélt elfoglalásához szükséges felkészülés teendőit és egyben a majdani működés elveit, hét ,,tervtanulmány" dolgozta ki, ezek közül három foglalkozott a leendő nyilvános szolgálat érdekkörébe vágó kérdésekkel.

2 1963-tól a könyvtár néhány, erre a célra felvett új munkaerővel, főleg azonban ideiglenes belső munkaerő-átcsoportosítással meg is indította az 1. Az új nemzeti könyvtár építésének programtervezete.^ Javított kiad. Budapest, 1959, OSZK, 80 1.+ mell.; Sebestyén Géza—Farkas László: Új nemzeti könyvtárunk a várban. Budapest, 1960, OSZK, 49 1. (Az OSZK kiadványai 51.); Farkas László— Havassy Pál—Tombor Tibor: A nemzeti könyvtár új épülete a Budavári Palotában. Budapest, 1964, OSZK, 71 1. (Az OSZK kiadványai 61.) 2. Sebestyén Géza: Az új nemzeti könyvtár olvasószolgálata. Kézirat. 1963, 63 l.-f mell.; Szentmihályi János: Az új nemzeti könyvtár tájékoztató munkája. Kézirat. Budapest, 1964, 67 1.; Pajkossy György: A nemzeti könyvtár kézikönyvtárai. Kézirat. Budapest, 1964, 65 1. — A további tervtanulmányok a központi és különgyűjteményi katalógus-teendőkkel (Haraszthy Gyula), a gyűjteményi határkérdésekkel (Dézsányi Béla) és a raktározás kérdéseivel (Tombor Tibor—Farkas László) foglalkoztak. 248