AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Wix Györgyné: Az Országos Széchényi Könyvtár állományának „fehér folt"-jai

ifjúsági olvasmányok. A kitanult iskolai tankönyvek, régi, kézírás után sokszorosított jegyzetek addig vándoroltak osztályról osztályra, évfolyamról évfolyamra, míg csak el lehetett olvasni az aláhúzásoktól pirosló és kéklő lapjaikat. A ponyvákat meg éppenséggel, akár a régi naptárakat, generáció olvasta generáció után, míg csak egyetlen olvasható lap akadt bennük. „Edesatyámnak" — írta Kner Izidor — „mint falusi kompaktornak, vásáros tékája kincsesháza volt a vidéki szellemi és hitélet táplálékainak. Szépen tarkállott egymás mellett, nagysága szerint sorakoztatva: zsoltár, Katekizmus, Halottaskönyv, Szentírás, Szenthegedű, templomi és magán ima- meg énekeskönyv. Hármas História, Kis Tükör, melyben az ember magát megláthatja, iskolás könyvek, naptárak, Csízió, Almoskönyv, Vőfélykönyv és főként Bucsánszky meg Bagó száz és százféle ponyvairodalmi terméke.. ."

35 A használatban elnyűtt könyveknek ez a felsorolása igazán hiteles tollból származik: a „falusi kompaktor" mindig újra meg újra kötötte az agyonolvasott szellemi kincseket, amelyeket ,,csak akkor viszik újraköttetni, amikor már kinyitott legyező módjára széttárt levelei miatt két táblája elválaszthatatlanul egymáshoz csukódik..."

36 Ne csodálkozzunk hát, hogy ezekből a nyomtatványokból állományi űrt pótló, ún. retrospektív példányra alig-alig lehetett — s még kevésbé lehet ma — szert tenni. Pedig — paradox módon — éppen ezek a ma már ritka nyomtatványok készültek a legnagyobb példányszámban, és olykor igen sok kiadásban is. Gulyás Pál szerint

37 a 16—17. századi könyvek átlagos példányszáma 100— 300 volt. Még kisebb példányszámban, 50, 100, legfeljebb 200 példányban állították elő a szerzők a mecénásaik megrendelésére kiadott könyveket. Ezzel szemben ,,az ábécés és egyéb tankönyvek, a katekizmusok, ájtatossági könyvek, szép históriák. . . mint különös kelendőségre számítható cikkek többezres példányban készültek." Gárdonyi Albert például

38 az 1775-ben előállított naptárak számát közel 70 000-re becsülte! A nagy példányszám gyakran magas kiadásszámmal járt együtt. Haller János Hármas Históriá]a, 1695-től 1902-ig számos kiadást ért meg, s még 1978-ban is publikált belőle válogatást a bukaresti Kriterion Kiadó. Saint-Hilaire Jozefa Die wahre Kochkunst című „Pester Kochbuch"-ja 1820 és 1914 között németül is, meg magyar fordításban is 30-on felüli kiadást ért meg. Tranovsky már többször említett Cithara-jának állományunkban egy 56. kiadását is megtalálhatjuk, a tényleges kiadásszám azonban lényegesen magasabb volt, mert olykor a pesti és békéscsabai kiadásokat külön is számozták (a felvidékiekről nem is szólva), olykor meg nem tüntettek fel kiadásszámot a címlapon. Mindenesetre 1745 és 1942 között Magyarországon számtalanszor kinyomatták, ehhez mérten kevés az állományunkban meglevő kiadások száma. Az ilyen sok kiadást megért művek valamelyik évbeli hiánya csak bibliográfiai szempontból érdekes, hiszen a szöveg maga a kutatók rendelkezésére áll. Sokkal fájdalmasabb a használatban elnyűtt könyvek külön35. Kner Izidor i. m. 158-159. 1. 36. Kner Izidor i. ni. 41. 1. 37. Gulyás Pál: A könyvkiadás Magyarországon. = M. Ksz. 1944. 129. 1. 38. Gárdonyi Albert: A XVIII. sz. legkeresettebb könyve. = M. KSz. 1941. 232. 1. 238