AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos tevékenysége 1945—1974 (Tervek és eredmények)

A nemzeti művelődés értékeinek és emlékeinek feltárásában azonban a könyvtárosok önálló kutatással is részt kell, hogy vállaljanak. Ha az elmondottakat végiggondoljuk, világosan látjuk, hogy a ma érvényesülő tudományos kívánalom az OSZK számára az intézmény könyvtári mivoltából adódó kutatási feladatokat jelöl ki, ebben a nemzeti könyvtári feladatkört elsőrendűen figyelembe veszi. Ez az igény nem bontja meg a könyvtár egységes arculatát, úgy emeli tevékenységi szintjét, hogy azt alapfunkcióiban gyökerezteti. Azt azonban már nehezebb tisztázni, hogy a tudományosság milyen könyvtári területeken és azok mely fokán jelentkezik, hol húzható meg a határvonal a „könyvtárosi munka" és a „magasabb szintű" szellemi erőkifejtés között. Ha abból indulunk ki, hogy feladatunk a kutatásra alkalmas, arra előkészített forrásanyag rendelkezésre bocsátása, azt kell mondani, hogy a tudományosság -— mint felkészültség, szint vagy jelleg — a könyvtári tevékenység sok ágában jelentkezik, azzal szorosan összefonódik. A különbség az egyes munkák típusaiban és az arányokban mutatkozik. Éppen ezért nehéz — és talán nem is kívánatos — a „tudományos" jelzőt mint határvonalat, sőt választóvonalat valahol is kijelölni. Amikor tudományos feladatainkat —az 1975. évi álláspont alapján — ismertetjük, a könyvtárosi munka és a tudományos tevékenység összefonódását érzékelni fogjuk. A forrásanyag rendelkezésre bocsátásának egyik alapkövetelménye a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó, de itt meg nem található dokumentumok felkutatása és megszerzése. Miután az OSZK mint nemzeti könyvtár a hungarika kutatás bázisintézménye, alapfunkciója, hogy a külföldi magyar és magyar vonatkozású anyagot nyilvántartsa, a hazai kutatás figyelmét a határainkon túJi magyar szellemi élet termékeire, illetve a hazai vonatkozású munkákra felhívja, a magyar kultúra külföldi visszhangját minél szélesebb körben regisztrálja. Ez lehet rutinmunka (bár ez is alapos szakértelmet igényel), de tudományos tevékenységgé is válik az itthon (pl. egyházi könyvtárakban) és külföldön lappangó, a kutatás számára még rejtett magyar és magyar vonatkozású írásos dokumentumok, régi könyvek, zeneművek stb. feltárásában. Ezt a magas színvonalú felkészültséget kívánja meg az illegalitásban, az emigrációban született értékek — általában hungarikumok — még ismeretlen anyagának megszerzése is. A másik sokrétű és több szintű kötelezettsége a Nemzeti Könyvtárnak a feltáró munka, amely a katalógusok alkotásától a forráskiadványok közreadásáig terjed, magában foglalva természetesen a bibliográfiai számbavétel feladatkörét is. A katalógusok a kutatói kívánalmakat szem előtt tartó igényes, sok információt nyújtó címleírásaival és jól szerkesztetten, a tudományos munka alapsegédleteinek tekinthetők. A megfelelően összehangolt katalógushálózat nélkül nem lehet eredményes kutatást folytatni, így a katalógusokkal szemben a tudományos műszer megvalósításának igénye érvényesül. Egyes különgyűjtemények katalógusmunkálataiban már a tudományos feltárás, rendszerezés közvetlenül is jelentkezik, a feldolgozás és a tudományos munka összetalálkoznak. A feltárás hasznos formáját valósítják meg a tudományos módszerekkel 215