AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos tevékenysége 1945—1974 (Tervek és eredmények)

1957-ben a munkaközösségek feloszlottak, és a könyvtár történetéről a következő 10 évben már kevés szó esett. Az, hogy résztanulmányok elkészülhettek és megjelenhettek, az 1957-től folyamatosan megjelenő Évkönyvnek köszönhető. 1962-ben újabb munkaközösség alakult, mégpedig az OSZK két világháború közötti történetének megírására,

206 olyan elképzeléssel, hogy a történet főbb kérdéseit önálló tanulmányokban dolgozzák fel. Ezek az írások szolgáltak volna alapul a később megírandó könyvtártörténet megfelelő fejezetei számára. A hatvanas évek elején merült fel a tárak története analitikus feldolgozásának szükségessége (ami, sajnos, még ma is csak hiányosan áll rendelkezésünkre. Egy-két résztanulmányt ez az akció is eredményezett, de az egész történet megírásának ügyét ezek sem vitték nagy lépéssel előre.) 1965-ben Gombocz István emelte fel szavát az OSZK Híradóba,n Amire időben kellene felkészülnünk címmel

207 az OSZK történeti munkák folytatása érdekében. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a vári beköltözést — egyebek mellett — a könyvtár történetének kiadásával kellene ünnepélyesebbé tenni. Két kiadvány közreadását javasolta: az egyik a tudományos alapossággal tárná fel a témát, a másik a nagyközönség számára készülne. Az előbbit két kötetesre tervezte, amelyből az egyik az OSZK történetét, a másik a jelenét tárgyalná, mégpedig az egyes gyűjteményeket, szolgáltatásokat bemutató tanulmányokban. A nagyközönség számára elképzelt kiadvány annak a tájékoztatónak felelt volna meg, amit 1972-ben bocsátott közre a könyvtár. A lényeges fordulat 1966 őszén következett be, amikor is a könyvtár vezetősége a Várba történő felköltözés előkészületeibe beiktatva (az új épület elkészültének dátuma ekkor 1970-re volt kitűzve), illetve annak méltó megünneplése érdekében megbízta Berlász Jenőt és Dezsényi Bélát a könyvtár történetének megírásával. Az eredeti elképzelés értelmében Berlász Jenőre hárult volna az 1802— 1919-ig, Dezsényi Bélára pedig az 1919-től 1970-ig terjedő korszak megírása.

208 Miután az OSZK történetére vonatkozó addigi kutatásokra a szerzők csak egyes részletekre vonatkozóan támaszkodhattak, a feltárást az alapoknál kellett elkezdeni. Ez a feladat természetesen nagyobb volt annál mint amit a két szerző meg tudott volna oldani. Segítésükre ezért ismét munkaközösséget szervezett a könyvtár vezetősége és többnyire fiatal, kutatómunkát még nem végzett dolgozók számára biztosított időt részfeladatok megoldására. Bármilyen nagy munkát végzett is a két szerző, az eredeti elképzelés megvalósítása irreálisnak bizonyult.

209 Nemcsak azért, mert a kutatásoknak az alapdokumentumokig kellett visszanyúlnia, hanem azért is, mert a 206. Windisch Éva: Az OSZK történetéről. = OSZK Híradó. 1962. 5. sz. 85-87 1. 207. Gombocz István írása az OSZK Híradó 1965. évi 3. sz. 85 — 86. lapjain jelent meg. 208. 1971-ben a szerzők — addigi kutatásaik alapján — részletesen kidolgozták a könyvtártörténet szinopszisát. Ezt külső és belső lektorok véleményezték, illetve jóváhagyták. 209. A részletekre vonatkozóan 1. Berlász Jenő és Dezsényi Béla: Jelentés az OSZK története megírásának eddigi munkálatairól c, az 1971. március 11-i főosztályvezetői értekezletre készített előterjesztését. OSZK Irattár. 206