AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)
II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos tevékenysége 1945—1974 (Tervek és eredmények)
269. 1.) De az OSZK állományában meglevő anyag ismertetése tágabb körben is érvényesült, pl. Hajdú Helga: Soproni vonatkozású német kéziratok az Országos Széchényi Könyvtárban c. közleménye a Sopro7ii Szemle 1957/58as évfolyamában jelent meg, míg a Tessedik-kéziratok az Országos Széchényi Könyvtárban c. írása az Agrártörténeti Szemlében (1964. 561—565. 1.) látott napvilágot. Voltaképpen ugyanezt a célt szolgálták az állománynak kiállítások keretében — különböző szempontok szerint — történő bemutatásai. Csak néhány kiragadott példa jellemezze itt ezt a tevékenységet: A finnugor népek irodalma az OSZK-ban (1960); ,,Uj világ születik" (a Nemzeti Múzeummal közösen, 1967); „Őszirózsás forradalom" (ugyancsak a Nemzeti Múzeummal közös rendezésben, 1968); A magyarországi korvinák kiállítása a Nemzeti Múzeumban (öt gyűjtemény anyaga, 1968. Ismerteti Keresztury Dezső = Magyar Könyvszemle. 1969. 76—79. 1.) Az OSZK 25 éve, Széchényi Ferenc emlékkiállítás (1970); az IFLA budapesti közgyűlése alkalmából 1972-ben, illetve a magyarországi könyvnyomtatás 500 éves évfordulójára rendezett kiállítás 1973-ban. Utóbbit több intézmény közreműködésével az OSZK szervezte. Részt vettünk értékeinkkel számos hazai és külföldi bemutatón is. A könyvtörténeti kutatásokkal foglalkozó rész lezárásakor még azt sem hallgathatjuk el, hogy a hetvenes évek elején vezető kutatóink szinte iskolát alapítottak és tervszerűen vezették be a fiatalokat saját területük tudományos feltárásának módszertanába, tartalmi problematikájába. Ez az azóta is folyó felkészítés világosan tükröződik az 1975—1980-as évek kutatási eredményeiben. * Az előbbiekben ismertetett kutatások közül ki kell emelnünk egy témát, amely a legközvetlenebbül érint bennünket és ezért a legjobban is foglalkoztat, az OSZK történetének megírását. Utalnunk kell arra, hogy már a könyvtár 150 éves jubileumának megünneplése előkészületei során, még 1951-ben tervezték a könyvtár „igazi" történetének megírását, majd 1953-ban az OSZK Könyv- és könyvtártörténeti munkaközösségeinek egyikében (amely a 19. és 20. századi fejlődés korát volt hivatva feldolgozni), egy szekció a Nemzeti Könyvtár történetével kezdett foglalkozni. Az együttest Waldapfel Eszter és Windisch Éva vezette. 204 A néhány közreműködő természetesen nem tudta az intézmény történetének egészét átfogni, de elért bizonyos részeredményeket. 205 (Erre a munkára az Akadémiától is kapott célhiteles támogatást.) 1954-ben a Könyvtártudományi Főbizottság is szükségesnek látta az OSZK történetének megírását. 204. A munkaközösségnek 1953-ban 6 tagja volt, 1956-ban 14. Az a feljegyzés, amelyet Waldapfel Eszter h. igazgató a Népművelési Minisztérium Könyvtári Főosztályához intézett (1956. II. 11.) még csak várható eredményekről számol be. Sajnálatos, hogy az irathoz mellékelt témavázlatot nem sikerült megtalálni. OSZK Irattár 865-07/D-1/1956. sz. 205. Itt elsősorban Windisch Éva könyvtártörténeti tanulmányaira kell utalnunk. (L. Waldapfel Eszter i. mű 39. sz. jegyzetét.) 205
