AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos tevékenysége 1945—1974 (Tervek és eredmények)

Ezek az elképzelések már nem terjednek ki azokra a feladatokra, amelyek 1959. január elsejétől az akkor megalakult Könyvtártudományi és Módszertani Központ ügykörébe kerültek át. De még nem is vetik előre azt az alapvető funkcióbővülést, amelyet a Várba való beköltözés perspektívája nyit meg a következő évben a könyvtár előtt. „Döntő fordulatot a Várba való költözés fog jelenteni: az 1960 és 1970 közé eső évtized lesz a Magyar Nemzeti Könyvtár igazi megvalósulásának időszaka" — írta bizakodó bevezetésében Az OSZK programja az 1961— 1975. évekre szóló, 1959-ben összeállított távlati terv.

135 Ez a dokumentum — többek között — az örökölt restanciák felszámolását is célul tűzte ki: ezek között első helyen a hungarika anyag számbavétele és beszerzése szerepelt, de helyet kapott a könyvtár jellegéhez méltó (aláhúzás a szerzőtől) könyvtártudományi munka kibontakoztatása. A részletezésben a feladatok nagy részét a KMK Könyvtártudományi Osztálya „külső és belső" feladatai körébe sorolja, és csak másodsorban említi „az OSZK egyéb táraiban folyó tudományos munkákat". Itt — a hivatali időben végzett tevékenység középpontjában — a Kézirattár katalógustervének bontása áll (1. az erre vonatkozó fejezetben), mellette az országos ősnyomtatványkatalógus elkészültéről történik említés (1961), valamint az egyéni — elsősorban kutató napok keretében végzett — könyvtártani, könyvtörténeti és egyéb kutatásokról. Részletesen foglalkozik a program a retrospektív nemzeti bibliográfiai kiadványokkal is (1. ott). A kiadványi tervben az előzőekben már említett sorozatok kapnak helyet. A 15 évre szóló programban azonban — a felsoroltakon kívül — számos olyan pontot is találunk, amelyek megvalósítása elvi előkészítést, tudományos módszerrel végrehajtott elméleti megalapozást igényel. Az ilyen mondatok mint „Különleges feladatok állnak a könyvtár előtt a katalógushálózat továbbfejlesztése terén is", vagy — hogy egy más területről vegyük a példát — „átfogó mikrofilmezési terv készítése a Széchényi Könyvtár filmezés szempontjából számbajöhető egész állományáról", „Átfogó felmérés a hazai ós külföldi könyvtárakban őrzött hungarika anyag filmen való begyűjtésére", olyan előkészítést kíván meg, amely már tudományos felkészültséget követel, és így — végső soron — a kutatómunka fogalmát is kimeríti. A könyvtár vári funkciórendszerének megfogalmazásakor vetődött fel az OSZK részéről az a kívánalom, hogy eddigi feladatai mellé — többek között — a magyar irodalom, nyelvészet és történelem területén szakkönyvtári funkciót is beiktathasson.

136 Ezzel, a később részben megvalósult vállalással, az intézmény egy újabb tudományos probléma megoldását vette magára. 1965 elején a könyvtár összeállította 1966 —1970-re szóló ötéves tervét.

137 „Könyvtárunk munkáját az elkövetkező ötéves időszakban alapvető135. Az OSZK programja az 1961 — 1975. évekre. 1959. március 4. 19 gépelt lap és 8 melléklet. OSZK Irattár. 136. Az OSZK funkcióinak rendszere. Jóború Magda főigazgató 1961. július 13-án terjesztette fel az MM-nek. OSZK Irattár 948/61. sz. — Az új Nemzeti Könyvtár működése. 1963. szeptember 23. OSZK Irattár 1886/63. sz. 137. Az Országos Széchényi Könyvtár főbb feladatai a 3. ötéves tervben (1966 — 1970). 1965. március 2. OSZK kollégiumi előterjesztés. OSZK Irattár Koll. 7 — 1965. sz. 182