AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)
II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos tevékenysége 1945—1974 (Tervek és eredmények)
en az új épülettel kapcsolatos felkészülés jellemzi. Erőink zömét ennek érdekében koncentráljuk" — mondják az előterjesztés első mondatai. Ebben a megfogalmazásban a tudományos munka ugyan nem kapott helyet, de éppen a vári felkészülés tapasztalatai alapján került előtérbe az a szempont, amely eddig csak a sorok között jelentkezett, és melyet a terv most így fogalmazott meg: „Erősíteni kívánjuk azt az eddig is érvényesülő tendenciát, hogy munkánk tartalmára és módszereire vonatkozó döntéseket a tapasztalatok feldolgozása és elvi megfontolások alapján hozzuk. Ennek érdekében fejtjük ki elméleti és módszertani tevékenységünket." E csoportban találjuk — ismét csak példákat ragadva ki a felsorolásból — a gyűjtőkör problematikájának vizsgálatát, a hungarika-dokumentáció elvi és gyakorlati kérdéseit, a bibliográfiai szolgáltatások hasznosításának elemzését, és más, a mai kutató-fejlesztő tevékenység körébe tartozó feladatokat. A könyvtár gyűjteményeinek tíz évre szóló (1971 — 1980) fejlesztési terve 138 pontokban foglalva sorolta fel a jelzett időszak tennivalóit: a tudományos munkákat a feldolgozást tárgyaló fejezetbe utalta. Az adott helyzetben a bizonytalan időpontban bekövetkező vári felkészülés előtt új feladatokat nem iktatott a könyvtár tudományos feladatai közé, arra törekedett, hogy a már megkezdetteket befejezze. A központi szolgáltatások távlati fejlesztési tervébe 139 (itt szerepelnek a bibliográfiai vállalkozások) már több új témával találkozunk, elsősorban a nemzeti bibliográfiai (hungarika bibliográfiai) munka kibontakoztatása érdekében. De „új" feladatként jelentkezik a magyar retrospektív sajtóbibliográfia összeállításának megindítása is. Mindkét fejezetben megtalálhatók a fejlesztést, a hatékonyabb feladatmegoldást feltételező elméleti munkák is. 1969-ben új típusú kutatási feladatok jelentkeztek a könyvtárban, mégpedig a kurrens bibliográfiai és nyilvántartási munka hatásfokát emelő, felhasználhatósági lehetőségeit kiterjesztő gépesítésnek szellemi megalapozása érdekében. A gépesítés előkészítése a nemzetközi követelményekből fakadt, abból a felismerésből adódott, hogy kizáródunk a világ országainak közös tevékenységéből, ha nem zárkózunk fel a modern technika alapján nyugvó információszolgáltatás követelményeihez. Ennek teljesítése azonban azzal az örvendetes fejleménnyel járt, hogy sikerült mind a KGST, mind pedig a világviszonylatban folyó nemzetközi információs rendszerekbe, illetve azok munkájába nemcsak bekapcsolódnunk, hanem azok keretén belül magas színvonalú kutató-fejlesztő tevékenységet is kifejtenünk. Az elmondottakkal nem azt akartuk bizonyítani csupán, hogy a ,,klaszszikus" tudományos és a kissé lenézett könyvtártani munka közé hogyan épült be az a működésünkkel összefüggő tevékenység amely az intézmény tudományos módszerekkel való fejlesztését, feladatai nagy részének kutatási felkészültséggel való megoldását igényli. Arra is rá kívántunk mutatni, 138. A könyvtár gyűjteményeinek fejlesztési terve 1971 — 1980. 1972. 6 + 8 gépelt lap. OSZK Irattár 866/1972. sz. 139. A központi szolgáltatások fejlesztésének terve. 1971 — 1980. 11 gépelt lap-(-mellékletek. OSZK Irattár 1832/1971. sz. 183
