AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)
II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos tevékenysége 1945—1974 (Tervek és eredmények)
A Könyvtárjogi munkaközösség Takács József vezetésével 1953 márciusában alakult meg, és minden olyan könyvtárügyi kérdéssel foglalkozott, ami jogi szabályozást kívánt. Ezen „elméleti könyvtártudományi kérdésekkel" foglalkozó együtteseken kívül két nagy egységbe sorolva folytatták munkájukat a könyvtár „saját könyvtári tevékenységének továbbfejlesztésé"-n dolgozó munkaközösségek. Az e célból életrehívott „tudományos brigádok" feladata ,,egy-egy döntő hiányosság megszüntetése, egy-egy bántó űr kitöltése" (kéziratkatalógusok, retrospektív bibliográfia stb.) volt. A Bibliográfiai és kataszteri munkaközösségek (amelyek csak részben könyvtárköziek) az előző évi szervezetben végezték kutatásaikat. Alakult azonban két új csoport is, mégpedig az egyik az Országos térképkataszter munkálatainak megindítására, 68 a másik pedig az Országos ősnyomtatványkataszter felállítására. Az előbbi 1953 végén még a tervezés stádiumában volt, az utóbbi — Sajó Géza, Soltész Zoltánné (OSZK), Gerézdi Rábán (EK) együttműködésével — csak a helyzetképet tudta vázolni. 1953 júliusában alakultak meg a Könyv és könyvtártörténeti munkaközösségek, 69 amelyek négy csoportban, összesen 48 munkatárs részvételével (nemcsak OSZK dolgozókkal) a következő témák kutatását tűzték ki célul: Kéziratosság kora. A négy szekcióból álló együttes élén Mezey László állt. Régi nyomtatott könyvek kora. Varjas Béla vezetésével három részlegben tervezte munkáját: a) Régi Magyar Könyvek munkacsoportja (vezetője Dörnyei Sándor); b) Levéltári munkacsoport. Tóth András (LOK) irányításával; c) Sajtótörténeti munkacsoport, Dezsényi Bélával az élén. A 19—20. századi fejlődés korá-t feldolgozó együttes Waldapfel Eszter vezetésével négy szekcióban kezdte meg 1953 őszén munkáját. Kiemelést érdemel az 1. szekció terve, amely az Országos Széchényi Könytár történetének megírását tűzte ki célul. (1953-ban még csak adatgyűjtés folyt.) E munkálatok csoportfelelőse Windisch Éva, hat munkatársa természetesen az OSZK dolgozója. Még egy kutatóegyüttes terve szerepelt az ismertetett jelentésben, ez a felszabadulás utáni kor könyvtárügyének fejlődését lesz hivatva feldolgozni, előreláthatóan Dezsényi Béláné Szemző Piroska vezetésével. A tudományos munkaközösségek szervezése tehát nagy erővel, energiával történt meg, de már 1953-ban világos volt, hogy tevékenységüket — szinte minden területen — a „pénz-, idő-, és munkaerőhiány jellemzi. A . . . szép célkitűzések eredményeire még évekig várnunk kell, ha a tudományos munka nagyobb anyagi és személyi támogatást nem kap" — szögezi le a munkaközösségek tevékenységét összegező jelentés. 68. 1952. május 21-én Varjas Béla, az OSZK vezetője, levelet intézett az MTA Földrajzi Osztályához, amelyben részletesen leírta a kataszter célját és hasznát, egyben anyagi támogatást kért a munka megindításához. A munkaközösség vezetésével Nagy Júliát kívánta megbízni. OSZK Irattár 329/1952. sz. 69. Az 1953. évi tervben az elnevezések formailag eltérnek ugyan az itt közöltektől, de lényegében azonos fogalmakat, korszakokat fednek. 160
