AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos tevékenysége 1945—1974 (Tervek és eredmények)

1953-ban csak a bibliográfiai és kataszteri munkaközösségek kaptak akadémiai céltámogatást, de ezek is az előző évihez képest csökkentett mértékben.

70 Amíg az 1952-ben és 1953-ban kialakult, már ismertetett elképzelések, tervek — ha túlméretezettek, megalapozatlanok voltak is sok esetben — de reális hiányok pótlásának igényéből fakadtak,

71 addig az aktuális bibliográgiai munkálatok a nemzeti könyvtár funkcióit tekintve teljesen elhibázottak voltak. Az 1953. év eredményeit összegező beszámoló azt jelenti, hogy a tervezett 11 ajánló bibliográfia helyett 14 készült el, köztük A szocialista mezőgazdaságért, Szarvasmarha-tenyésztési bibliográfia, és a Legdrágább kincsünk a gyermek c. összeállítások. De kiemeli a Mit olvasson a vájár, a kovács, a hegesztő, az épületlakatos, a villanyszerelő c. témabibliográfiát is. Nem kell, hogy erre a tevékenységre mi mondjuk ki a bíráló szót. Az értékelésnél már maga a beszámoló is bizonytalankodik. Utal arra, hogy az ajánló bibliográfiák hatását még nem sikerült lemérni, hasznosságukról sem lehetett képet alkotni. De a továbbiakban még súlyosabb következtetésekre is jut: megállapítja a bibliográfiai terv túlméretezettségét, és úgy véli, hogy a jövőben nem a mennyiségi teljesítményre, hanem a helyes témaválasztásra kell törekedni. Néhány év múlva még negatívabb e tevékenység megítélése. Maga Waldapfel Eszter írja 1953-ról szólva — már idézett tanulmányában •— hogy bár a könyvtári törvény végrehajtása igen nagy terhet rótt az OSZKra,

72 a fennállása 150. évfordulóját ünneplő nemzeti könyvtárra, több területen segítette funkcióinak tisztázását. Némely vonatkozásban azonban nem sikerült világos helyzetet teremteni.

73 Az ajánló bibliográfiák feladatainak tisztázatlansága országos jelenség volt, nem véletlen tehát, hogy az általános rendezetlenségen belül a Széchényi Könyvtár ilyen jellegű feladatai sem fogalmazódhattak meg helyesen. „Rosszul értelmezett jelszóvá vált ezen a területen is az a törekvés, hogy az Országos Széchényi Könyvtár 70. Jelentés az Országos Széchényi Könyvtár számára bibliográfiai és könyvtártudományi célokra kiutalt akadémiai célhitelek felhasználásáról (különös tekintettel az 1955. évre). A Könyvtártudományi Főbizottság által kiküldött háromtagú bizottság (Mátrai László, Mezey László, Miszti László jelentése 1956-ból. (Marc. 17.) — 1952-ben az I. és II. Osztály egyaránt 20—20 000 forinttal támogatta az OSZK munkaközösségeket, 1953-ban pedig az I. Osztály 15 000-re csökkentette a kiutalt Összeget. 71. Külön ki kell emelni a helyesen felmért igények közül a Magyar bibliográfiák bibliográfiája (óv nincs megadva) anyaggyűjtő munkájának megindítását. 72. 1952 tavaszán, az Országos Könyvtári Központ munkája felülvizsgálatának eredményeként a 2042/13/1952. sz. minisztertanácsi határozat az OKK-t megszüntette, és legfontosabb részlegeit — amelyek a könyvforgalmi feladatokat látták el — az OSZK-hoz kapcsolta. Új feladatként jelentkezett az OSZK számára a módszertani, részben újként a bibliográfiai munka, valamint az országos bibliográfiai tervek koordinálásának kötelezettsége. — 1954-ben jelent meg a 11-1-25 (1954.), VI. 25. Np. M. sz. utasítás a készülő bibiliográfiák kötelező bejelentéséről, amely ezt a feladatot az OSZK hatáskörébe utalta. A nyilvántartás és egyeztetés munkáját a Módszertani Osztály (majd a KMK) iktatta tervébe. 73. Az országos bibliográfiai helyzetről, elsősorban az ajánló bibliográfiákról 1. még Haraszthy Gyula: A magyar könyvtárügy 10 éve c. írását. = A Könyv. 1955. 97 — 104. 1. 11 OSZK Évkönyve 161