AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1979. Budapest (1981)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos tevékenysége 1945—1974 (Tervek és eredmények)

Vezető szerep jutott a könyvtár munkatársainak az 1952. november 28-án és 29-én tartott I. Országos Könyvtáros Konferencián is, ahol Varjas Béla számolt be a magyar könyvtárügy fejlődéséről, helyzetéről és feladatairól, és ahol Goriupp Alisz, Sallai István és Rácz Aranka tartottak előadásokat. * Az 1952. évi felülvizsgálat megállapításai, a könyvtári törvény megjelenése, az ország könyvtári „vérkeringésébe" való bekapcsolódás, a tudományos kapcsolat kialakítása az Akadémia érdekelt osztályaival

63 nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a könyvtár tudományos feladatait jobban átgondolja és pontosabban megfogalmazza. Ennek során már tipus szerint is szétváltak a munkák. A Jelentés az Országos Széchényi Könyvtárban szervezett tudományos munkaközösségek munkájáról^ bevezetése hivatkozik a Minisztertanácsnak a könyvtárügy fejlesztéséről szóló 1952. évi határozatára, amelynek megvalósítása érdekében az OSZK 1953-as tervébe iktatta a könyvtártudományi munka kifejlesztését, és más könyvtárak szakembereinek bevonásával új munkaközösségeket hozott létre.

65 1953. januárjában Goriupp Alisz vezetésével megkezdte munkáját a Katalógusszerkesztési munkaközösség, elsősorban az „olvasókatalógusok" problémáinak tisztázására. A Könyvtárközi bibliográfiai munkaközösség Hajdú Helga irányításával márciusban indította meg vizsgálódásait annak érdekében, hogy a bibliografizálás munkamódszereit egységesítse és elvi iránymutatást dolgozzon ki. Az Olvasószolgálati munkaközösség a jelentés időpontjáig még nem alakult meg, csak 1954. január elején sikerült az együttest létrehozni. De máris eredményesen dolgozott az Országos Osztályozó Bizottság, Veredy Gyula elnökletével;

66 konkrét problémákat és elméleti kérdéseket vitatott meg az adott tárgykörből. A Könyvtárépitési munkaközösség az új nemzeti könyvtár

67 építésének előkészítése érdekében fejtette ki tevékenységét; tagjai természetesen a könyvtár dolgozói közül kerültek ki. 63. 1952-ben az MTA és az Országos Tervhivatal — a népgazdaság fejlődésének újabb problémái miatt — az első ötéves tudományos terv felülvizsgálatát rendelte el. Felkérték a kutatással foglalkozó intézményeket a következő két évre szóló tudományos terveik átdolgozására. (Fábián Pál 1952. március 28-án kelt levele.) Az OSZK kétéves tudományos tervét június 9-én küldték meg az MTA I. és II. főosztályának (OSZK Irattár 349/1952. sz.), ebben a célhitel igényeket is közölték. Jelezték a középkori magyar könyvtörténeti, illetve a 19. századi magyar nyomdászattörténeti munkaközösségek megalakításának tervét is. 64. OSZK Irattár 865-3020/B/1953. sz. 65. Waldapfel Eszter: Tudományos munkaközösségek az Országos Széchényi Könyvtárban. = A Könyvtáros. 1953. 3. sz. 6 — 8. 1. 66. Az Országos Osztályozó Bizottság 1949-ben alakult az Országos Dokumentációs Központ keretében. Megszűnte után az Országos Könyvtári Központ, majd ennek feloszlatása után az OSZK vette át irányítását. 1952 és 1957 között — Veredy Gyula vezetésével — e szervezeti keretben működött, majd az OKT egyik bizottságaként folytatta munkáját. 67. L. az 53. sz. jegyzetet. 1952-ben a Múzeum utcai épületet kapta meg a könyvtár. 159