AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Haraszthy Gyula: Az Országos Széchényi Könyvtár 1918-ban

folyóirat volt, amit KŐHALMI Béla szerkesztett 1913 és 1919 között Könyvtári Szemle címen.

7 Természetesen e kiadványnak nem az volt a célja, hogy a nemzeti könyvtári funkciókat elemezze, de óhatatlan volt, hogy a Széchényi Könyvtárral kapcsolatba hozható kérdéseket ne érintse. A már felsorolt SzabóErvin-i tételeket részletesebben fejtette ki és újabb adatokkal és érvekkel egészítette ki, mindenekelőtt KŐHALMI Béla és DIENES László cikkei révén.

8 A Nemzeti Múzeum könyvtárának funkcióit a folyóirat szerzőinek néhány elvi jellegű megállapítása már rögtön az induláskor, 1913-ban körvonalazta: „A Nemzeti Múzeum könyvtára maradjon meg muzeális könyvtárnak, mert erre van szükség. Gyűjtse tovább a magyar és magyar vonatkozású egyetemes irodalmat, ahogy eddig. Minden könytáros tudja, hogy a kölcsönzők az értékesebb anyagot kérik, és ha a Nemzeti Múzeum könyvtárából értékes könyvek elvesznének — mert ez ugyebár elkerülhetetlen — az sok esetben pótolhatatlan kár volna. Vissza kell térnünk ahhoz a többször kifejtett gondolathoz, hogy a főváros nagy könyvtárai együtt alkossanak egy teljes könyvtárat. Ebben a könyvtárrendszerben a Múzeum könyvtárának már eleve ki volna jelölve a maga feladata; az Egyetemi Könyvtár vállalhatná a humán tudományokban, az Akadémiai Könyvtár a tudóstársaságok irodalmában, a Műegyetemi Könyvtár a természettudományokban és technikai tudományokban, a Fővárosi Könyvtár a társadalomtudományokban való teljességet, akkor talán jutna mindenre pénz és legalább nem konkurrálna egymással az Egyetemi Könyvtár és a Múzeumi Könyvtár a hungarikumok megszerzésénél."

9 7. Könyvtári Szemle. Könyvtárak, olvasók és könyvgyűjtők havi értesítője. Szerk. KŐHALMI Béla. Kiadta Lantos A. könyvkiadóhivatala. Bp., 1913 — 1919. (Indulásának időpontja: 1913. május 20.) 8. Néhány név — a két főmunkatárson kívül — az első, 1913-as évfolyamból: BÁNYAI Elemér, BARANYAI Zoltán, BRAUN Róbert, FERENCZI Zoltán, GÁRDONYI Albert, HARASZTI Károly, KACZIÁNY Géza, KREMMER Dezső, LESSKÓ Béla, MADZSAR József, NIKXAI Péter, PANKA Károly, SCHEIN Józsefhé.,A későbbi évfolyamokban — a felsoroltakon kívül — FÜLEP Lajos, JASCHIK Álmos, KIRÁLY György, REXA Dezső, SZEKEŰ Gyula, TRÓCSÁNYI Zoltán neveivel is találkozunk a szerzők között. Az OSZK tudományos tisztviselői tartózkodtak attól, hogy a folyóiratot cikkeikkel támogassák. Kéziratunk lezárása után jelent meg BÓDAY Pál írása a Könyvtári Szemléről. = Könyvtári Figyelő. 1979. 2. sz. 117—123.1. 9. Könyvtári Szemle. 1913. 10. sz. 88. 1., idézet a „Jegyzetek" c. rovatból. Ez a cikk tulajdonképpen reflexió SIKABONYI Antal nemzeti múzeumi könyvtárnok tanulmányához, mely a Magyar Figyelő 1913. nov. 16-i számában jelent meg. SIKABONYI javaslatát — hogy a Nemzeti Múzeum könyvtára méltó helyiségekkel általános tudományos könyvtár legyen— KŐHALMI és munkatársai félősnek ítélték — éppen a múzeumi könyvtár szempontjából. SZABÓ, DIENES és KŐHALMI véleménye szerint húsz évvel azelőtt még lehetett volna beszélni egy nagy általános könyvtár tervéről, de 1913-ban már nem! Erre a témára a folyóirat több ízben is visszatért (1. Harnack könyve a német nemzeti könyvtárról c. ismertetést az 1913-as évfolyam 2. számában). KŐHALMI — SZABÓ Ervinnel egyetértésben — itt is rámutatott arra, hogy kikerülhetetlen követelése a gyakorlati könyvtárpolitikának a könyvtárak szakosítása. Még, úgymond, az amerikai és angol nemzeti könyvtárak is alig bírják a lépést a világirodalom áradásával. Egy kicsiny, anyagiakban szűkölködő ország nemzeti könyvtára ezt még kevésbé teheti meg! — A Könyvtári Szemle 1913. 4. számában (26 — 28. 1.) PANKA Károly hívta fel a figyelmet arra, hogy már a XIX. század hetvenes-nyolcvanas éveiben is szerepelt az országgyűlés előtt indítvány, hogy „a nemzeti múzeum a hungaricumok és a magyar irodalom, 204