AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - V. Ecsedy Judit: A gyulafehérvári fejedelmi nyomda második korszaka (1637—1658) és utóélete

féle betörés következtében a munka kiszedése végleg abbamaradt, mindössze 832 folio levél készült el belőle. A Keresden felbukkanó nyomdai anyag megvizsgálásakor kitűnt, hogy az valóban a SzENCZi-féle és a fejedelmi nyomda anyagának egy része volt Kolozsvárról. (A 98 mm-es húszsor méretű antikva típuson belüli jellegzetes keveredés ezt kétségtelenné tette.)

73 A Keresetre vitt tipográfiai anyagot egyébként később TÓTFALUSI KIS Miklós is mint „SzENCZi-uramé félé"-t emlegette, amely az ő munkába állásakor még „itthon sem volt akkor mind"

74

. TÓTFALUSI pedig 1690 — 1691 táján állt munkába, ami ellentmond GULYÁS feltételezésének. Szerinte ugyanis a Kolozsvárról elvitt anyag legfeljebb 1686-ig volt Keresden, hiszen csakis eddig az időpontig maradtak fenn keresdi nyomtatványok.

75 Az 1684-ben Kolozsvárról Keresdre vitt anyagot tehát az alábbiak szerint rekonstruálhatjuk: elszállították a gyulafehérvári és SzENCZi-féle egyesített felszerelésnek egy részét, többek között azokból a típusokból is vittek, amelyek a gyulafehérvári anyaggal teljesen, egy típuson belül is összekeveredtek. Az elszállított felszerelés nagyobb része azonban Szencziféle anyag volt. Kolozsvárott maradt a gyulafehérvári készletnek a SzEísrcziével nem keverhető (mert más méretű) része és valamelyes betű- és díszanyag a SzENCZi-féle anyagból. Ez azonban önmagában meglehetősen szerény felszerelés volt. Jelentős változást észlelni a Kolozsvárott maradt nyomda életében is NÉMETHI Mihály nyomtatómester munkába állásával. Ugy látszik, hogy NÉMETHI kezébe jutottak a régi HELTAi-féle készlet maradványai, mert 1684-től kezdve ezeket látjuk viszont. Valószínűleg kevésnek bizonyult a Kolozsvárott maradt felszerelés, és ezért kellett a HELTAi-féle műhely régóta használatlanul heverő betű- és díszanyagához hozzányúlni. Ugyanakkor azonban feltűnt a HELTAi-féle műhely maradványai mellett néhány eddig nem ismert betűtípus is, tehát NÉMETHI Mihály munkába állásával új gyarapodás is törtónt, amelynek eredete egyelőre ismeretlen. Ez az 1684-ben bekövetkezett gyarapodás valószínűleg azonos a TÓTFALUSI Mentségében is említett új vásárlással,

76 amely pótolni kívánta a Keresdre vitt felszerelést. Hogy a volt HELTAi-féle anyag is ebbe az új vásárlásba tartozott-e, vagy csak a Keresdre vitt felszerelést pótlandó egyszerre került sor az új vásárlásra és a HELTAi-anyag felhasználására — erre egyelőre nem lehet választ adni, minthogy az általunk a továbbiakban ,,NÉMETHi-féle új gyarapodás"nak nevezett anyag önállóan sohasem fordult elő, hanem kezdettől fogva a gyulafehérvári—SzENCZi-féle és ÜELTAi-féle anyaggal együtt. PATAKI Sámuel száz évvel később, a kolozsvári nyomdák történetéről szóló tudósításában arra utal, hogy valószínűleg NÉMETHI Mihály tipográ73. Csak egy keresdi nyomtatványhoz tudtam hozzájutni: RMK I 1319 (Keresd 1684). MEDGYESI Pál: Lelki A-Be-öe. 14,. Tótfalusi Kis Miklós Mentsége. = Erdélyi féniks. Közzéteszi JAKÓ Zsigmond. 1974. 189. 1. 75. GULYÁS i. m. II. 171. 76. Tótfalusi Kis Miklós Mentsége, uo. 308