AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - V. Ecsedy Judit: A gyulafehérvári fejedelmi nyomda második korszaka (1637—1658) és utóélete

fiáját vette meg 1690 után GHILÁNYI Jakab kifejezetten a kolozsvári refor­mátus eklézsia és kollégium számára. 77 Tehát ugyancsak ez a „NÉMETHi-féle új gyarapodás" — a HELTAI­féle anyaggal együtt vagy anélkül — lehetett az a tipográfia, amelyet később TÓTFALTJSitól a kolozsvári református egyházközség tanácsa visszakövetelt, de amely nélkül TÓTFALUSI, főleg amíg a SzENCZi-féle és gyulafehérvári felszerelés egy része Keresden volt — nem tudott volna dolgozni. JAKÓ Zsigmond feltételezte, hogy 1692-ben vagy 1693-ban került csak vissza a nyomda Keresdről Kolozsvárra. TÓTFALUSI idejében a SzENCZi-féle és a volt fejedelmi nyomda együttesét — szemben a kolozsvári eklézsia és kollégium nyomdájával — mint „országos" tipográfiát emlegették, bár APAFI annakidején a kolozsvári és enyedi református kollégiumoknak adta. 78 Amint arról már szó volt, ennek az újonnan vásárolt, és NÉMETHI Mihály nevéhez fűződő nyomdának önálló termékét nem találni. Az 1684— 1692-ig tartó korszak 79 érdekessége, hogy a HELTAi-féle anyag és a „NÉ­METHI Mihály-féle új gyarapodás" a fejedelmi nyomda anyagával együtt je­lent meg. Egy nyomtatványon belül keveredett a volt gyulafehérvári nyom­da egy részével — méghozzá a tisztán maradt részével. Tehát a SZENCZI­féle anyaggal keveredett típusok nem szerepeltek benne, de nem is szerepel­hettek, hiszen azok ekkor még Keresden voltak. Felbukkant azonban ugyan­ezeken a nyomtatványokon 80 néhány, SzENCZi-féle nyomdából való dísz és cifra. Ehhez az anyaghoz tették hozzá azt az új vásárlást, amelyet mi ,,NÉMETHi-féle" anyagnak nevezünk, valamint a HELTAi-nyomda mara­dékát. Meggyőződésünk szerint ezt a négyféle anyagot NÉMETHI egyesítette így először (tehát SzENCZi-féle + fejedelmi nyomda maradványa+ HELTAI­nyomda maradványa + NÉMETHi-féle új gyarapodás.) A megvizsgált nyom­tatványok tanúsága szerint a fenti, 1684—1692 közötti időszakban a gyula­fehérvári maradványból feltűnt a 18A, 27 A, 28K, 5A és a 32K betűtípus. 87 E tények ismeretében helyesbíteni kell azt a korábban általánosan elfo­gadott véleményt, amely szerint a HELTAi-nyomda 1660-ban végleg meg­szűnt, és nem követhető tovább nyomon ez a 111 évig működő műhely. 82 Herepei is azon a nézeten volt, hogy az 1640—1650-es évektől kezdve a nyomda semmit sem fejlődött, ellenben eleinte fokozatosan, majd nem­sokára rohamosan hanyatlani kezdett, mígnem 1660 táján teljesen megszűnt működni; 83 és az 1661 — 1668 közötti időből egyetlen nyomtatvány sem maradt fenn Kolozsvárról. Ez a megállapítás azóta helyesbítésre szorul: ha kolozsvári impresszumú nyomtatvány nem is jelent meg, azért a kolozs­77. Erdélyi Féniks 38., 403. 1. 78. Uo. 34., 38., 192. 1. 79. NÉMETHI Mihály nyomtatómester nevével csak 1690-ig találkozunk, utána VERESEGYHÁZI István vezette a nyomdát TÓTFALUSI KIS Miklós megjelenéséig. 80. MKsz 1900. 202 (1685); RMK I 1385 (1690); RMK I 1387 (1690) stb. 81. Vö.: SZTRIPSZKY I 325 (1685); RMK I 1387 (1690) stb. 82. GULYÁS i. m. II. 47. 83. HEREPEI: Adattár III. 463. Eszerint a nyomda utolsó kiadvánva: RMK I 956 lett volna, 1660-ból. 309

Next

/
Oldalképek
Tartalom