AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - S. Lengyel Márta: Egy fejezet 1848-i sajtónk történetéből: Julian Chownitz „Die Opposition"-ja

sítása nem okozott nehézségeket. Julius MÜLLER, a MüLLER-testvérek Szervita téri könyvkereskedésének társtulajdonosa ugyanis, bár a konzervatív irányú pesti klub, a Gyülde tagja lévén, különösebben nem lelkesedett radikális nézetek terjesztéséért, habozás nélkül vállalta a lap kiadását (feltehetően, mert üzleti sikert várt tőle). Fejtörést okozott viszont az óvadék letételének a kérdése, jóllehet a lap első száma már április 10-én, azaz még éppen a törvények megerősítése előtt jelent meg, s így — mint a belügyminiszter is közölte az érdekeltekkel — MÜLLER és CHOWNITZ a sajtótörvény értelmében ,,a biztosíték letételére csak két hónap alatt kötelesek ... de akkor pontosan s okvetlenül".

2 Végül azonban ez a probléma is megoldódott úgy, hogy a kiadó édesanyja, Theresia MÜLLER június 9-én aláírt egy 5000 pengőforintnyi sajtóbiztosítéki kötelezvényt, s azt rátábláztatta a belvárosi Fehérhajó utcában 440. sz. alatt fekvő házára.

3 Április 10-én, hétfőn este tehát Die Opposition címmel már kikerülhettek a Trattner—Károlyi nyomdából a lap első rendes számának példányai, s ezeket azután vasárnap kivételével naponta követték a további számok is. A lap példányonkénti ára kezdetben 2 pengőkrajcár, havi előfizetési díja pedig 50 pengőkrajcár volt.

4 Ara gondoskodni kellett a lap postai terjesztéséről is, s ehhez külön engedélyt kellett kérni a belügyminisztériumtól, az pedig megalakulásának napjaiban ennél fontosabb ügyekkel volt elfoglalva. A kiadó tehát az esetleges vidéki és külföldi megrendelőket átmenetileg arra kényszerült felszólítani, hogy igényeikkel forduljanak a legközelebbi könyvkereskedéshez.

5 De közben persze SZEMERE Bertalan belügyminisztert is újra meg újra megostromolta a döntésért, mígnem az 1848. május 15-i számból végre megtudhatták az olvasók, hogy a minisztérium engedélyezte a lap postai terjesztését.

6 2. Erről SZEMEBE Bertalan belügyminiszter 1848. máj. 7-én kelt rendelete alapján Budapest Főváros Levéltára (a továbbiakban: FL), Pest városának levéltára (a továbbiakban: PVL), tanácsülési jegyzőkönyvek (a továbbiakban: TJk) 1848. máj. 11. 7176. 3. MÜLLER kérvénye Pest városának polgármesteréhez, s. d. [1848. jún. 9. v. 10.], Magyar Országos Levéltár, Bp. (a továbbiakban: OL), az 1848 — 49-i minisztérium levéltára (a továbbiakban: '48ML), a belügyminisztérium iratai (a továbbiakban: BM), a rendőri osztály iratai (a továbbiakban: Rend.) 1848 — 2 — 53; FL PVL TJk 1848. jún. 10. 8836 és 1848. jún. 26. 9131; ROTTENBILLEB Leopold pesti polgármester SzEMERÉhez, Pest, 1848. jún. 26. FL PVL Engedélyek 311 és OL '48ML BMRend. 1848-2-53; FL PVL TJk 1848. júl. 17. 10594; ROTTENBILLEB SzEMEEÉhez, Pest, 1848. júl. 17., OL '48ML BM Rend. 1848-2 — 127; SZEMERE Pest városához, Bp. 1848. nov. 9., OL '48ML BM Rend. 1848-2-203. 4. A lap címe: Die Opposition. Pest, 1848. ápr. 10.— ... Verantwortlicher Red. Julian CHOWNITZ. Verleger Julius MÜLLEB. Druck von TRATTNER—KÁROLYI, 1848. júl. 1-től Rudolf EISENFELS, 1848. júl. 8-tól TBATTNEE—KÁROLYI. Megj. naponta vasárnap kivételével este 7-kor, a máj. 29-i 42. számtól reggel s a jún. 2-i 46. sz.-tól hétfő kivételével. — 1 pengőkrajcár = 2,5 váltókrajcár, 1 forint = 60 krajcár mindkét pénznemben. 5. Die Opposition (a továbbiakban: Opp.) 1848. ápr. 11. 2. sz. 8. 1. 6. A postai terjesztés engedélyezésére vonatkozó iratok: SZEMERE Pest város elnökéhez, Bp. 1848. ápr. 28., OL '48ML BM Általános iratok 1848:193; SZEMÉRE KLAUZÁL Gábor földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszterhez, Bp. 1848. jul. 8., OL '48ML BM Rend. 1848-2-51. - Vö. Opp. 1848. máj. 12. 28. sz. 111. 1. jz.; máj. 15. 30. sz. 119. 1. 472