AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - S. Lengyel Márta: Egy fejezet 1848-i sajtónk történetéből: Julian Chownitz „Die Opposition"-ja

Az új lap szerkesztője a leendő olvasókat már a mutatványszámban tájékoztatni kívánta irányvonaláról. „Lapunk címe kifejezi törekvésünket. Minden valótlannak és felemásságnak az oppozícióját! — írta. — A szabad­ságnak igazi és teljes valósággá kell válnia!" Monarchia, köztársaság — mellé­kes dolgok s végső soron csak szavak, hisz mindegyikkel be lehet csapni és félre lehet vezetni a népet. ,,A fődolog, hogy azt, amit a nép magának adott s amit a koronás fő jóváhagyott, nevezetesen az államszerződést, az alkotmányt — megtartsák; mi több: maradéktalanul ki is fejlesszék." Szüntelenül haladni kell tehát, s az intézményeket fáradhatatlanul javítani. Mindezt azonban lehetőleg békés úton, mert az erőszakos forradalom csak akkor bír létjogosultsággal, ha a hatalmon lévők az általános népakarat elől mindenáron elzárkóznak; akkor azonban vitathatatlanul igazolt. Ez a hely­zet a mi március 15-i forradalmunkkal. ,,Mi forradalmunkhoz akarjuk tar­tani magunkat", hogy minden következményében „vaskövetkezetességgel" kibontakoztassuk! „Fel akarjuk építeni azt az államépítményt, amelyet a 12 pontban elterveztek; méghozzá nem félig-meddig, nem tökéletlenül, nem önmagából kiforgatva!" „Magyarországnak egyetlen más ország mögött sem szabad elmaradnia! A közvéleménynek minden olyan új törvényünket, minden olyan új intézményünket, amely rosszabb bármely más országbéli­nél, határozottan el kell utasítania és ezeket a törvényhozás útján meg kell jobbítani." ,,így meg kell jobbítani a túlságosan sok kötöttséget tartalmazó sajtótörvényt, amely még a bécsiek által tűzre vetettnek is mögötte marad." S mindezt „gyorsan, halogatás nélkül — nem a régi országgyűlések csiga­járásának módjára. Mi ma valóban alkotmányos nép vagyunk! Évi ország­gyűléseink vannak! Van szabad felelős minisztériumunk! — Meglehetős jóreménység tölt el hát bennünket!" — S hogy miért van szükség mégis ellenzéki lapra? Mert kell, hogy legyen, aki őrködjék vívmányaink felett s gátat állítson a múlt visszatérése ellen. Hogy pedig követendő politikai hovatartozását illetően semmi kétséget se hagyjon, lapjának próbaszámá­ban CHOWNITZ azt is leszögezte, hogy a PÁLÉI szerkesztette Marczius Tizenötödikét tartja Pest jelenleg legjobb lapjának, s hogy egyedül az általa képviselt politika lehet „a jövő politikája". 7 S azok, akik ezt a hitvallást elolvasták, nem is kételkedhettek abban, hogy az új lap egyértelműen radikális szellemű lesz. Mindjárt akadtak tehát jónéhányan, akik siettek felhánytorgatni CHOWNITZ múltbéli eltévelyedéseit. 8 Akiknek azonban legtöbb okuk és joguk volt volna ahhoz, hogy számonkérjék forradalom előtti tevékenységét: a márciusi fiatalok szemet hunytak ko­rábbi megalkuvásai fölött, ők ugyanis, tisztában lévén létszámuk és tábo­ruk csekély voltával, szinte kivétel nélkül befogadtak soraikba minden olyan régebben vélük szemben álló személyt, aki a márciusi napok után melléjük szegődött és politikájuk támogatására késznek mutatkozott, így a PETŐFI által korábban olyannyira megbélyegzett Gyülde oszlopai közé számító MÉSZÁROS Károlyt, sőt még azt a ZEKETI Gusztávot is, aki őket a forradalom 7. Opp. Probenummer. 1848. ápr. 9. 1 — 2. 1. A kiemelések ÜHOWNiTZtól. 8. Opp. 1848. ápr. 11. 2. sz. 6-7., ápr. 17. 7. sz. 27-28., ápr. 18. 8. sz. 31-32., ápr. 28. 16. sz. 61., máj. 6. 23. sz. 92.1. 473

Next

/
Oldalképek
Tartalom