AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A magyar csízió átdolgozásai

letendőkre vonatkozó jóslatok olvashatók. Ezek egy része — jócskán lerövidítve — a csízió XXVI. fejezetéből származik. A kivonatoláshoz igénybe vehették a BARTALrrs-féle átdolgozás XXII. fejezetét is, mert pl. a január hónapnál ugyanaz a vers olvasható. Megjegyzendő azonban, hogy az öröknaptárból — csupán annak bevezető részeéknt — megmaradtak a hónapok legfontosabb adatai (a nap és az éj hossza stb.). „A tizenkét hónap időjárása" (12—13. 1.) a hagyományos csízióból ismeretlen BARTALrrs-féle XXXIX. fejezet csaknem egészen pontos átvétele. — ,,Az évnek négy szaka" (13—14. 1.) a BARTALiTS-féle XVI. fejezet szövegével azonos, amely a csízió XV. fejezetének átdolgozása. Itt már végleg elmaradt a már BARTALiTS-nál is anakronisztikusnak ható latin nyelvű kis vers. — ,,Az esztendőnek elejéről" (14. 1.) a csízió és nem a BARTALITSféle III. fejezetnek átvétele. — „Az esztendőnek van 365 napja, 6 órája" (14. 1.) a csízió öröknaptár februárja végén álló és a szökőévről szóló ismertetés, amelyet itt önálló fejezetté alakítottak. — ,,A szökő esztendőről" (15. 1.) az előbbi téma most még a BARTALiTS-féle IV. fejezetének átdolgozásában is olvasható. — ,,A csillagok a földtől milyen messze vannak és a planéták mily nagyok? (15. 1.) a csízió elavult adatokkal terhes II. fejezetét követi csaknem egészen pontosan. — ,,Tábla, mely óránként bemutatja, melyik planéta uralkodik mind éjjel, mind nappal" (16. 1.) a csízió VI. fejezetének szövegét csupán átstilizálással közli, amely azonban eltér a lényegét illetően a különben azzal azonos, BARTALiTS-féle VI. fejezet fogalmazásától. Az ehhez csatlakozó táblázat mindhárom kiadványban egyformán helyet kapott. „A planéták természete" (17—24. 1.) a csízió VII. fejezetének szövegét dolgozta át, azonban a bolygók sorrendjében a BARTALrrs-féle X. fejezet korszerű, heliocentrikus felfogását követi: „Mercur. Vénus. Mars. Jupiter. Saturnus. A nap. A hold." — ,,A hold fényéből miként lehet az időjárást megjövendölni?" (24—25.1.) a BARTALrrs-féle XV. fejezet viszonylag pontos átvétele, amely a csízió XIII. fejezetére támaszkodik. — ,,A szelekről" (25.1.) a csízió XVI. fejezetének a BARTALiTS-fóle XVIII. fejezethez hasonló, de azzal nem azonos, lerövidített átdolgozása. — ,,A karácsony napja" (25—26. 1.) a csízió XXX. és XXXI. fejezetének a BARTALiTS-féle XXVI. fejezethez közel álló, de attól eltérő fogalmazású lerövidítése. — ,,Az ember életrendjéről" (27—29. 1.) címében azonos a BARTALiTS-féle XX. fejezettel, de eltérő szövegezésében annak az alvásról szóló XXI. fejezetét is magában foglalja. Mindez a csízió XIX—XXII. részének kivonatos átvétele. — „Házi gyógyszertár" (29—32.1.) rövid, új szövegezésű bevezető után a BARTALITSféle XXVII. fejezetnek viszonylag pontos utánnyomása, csupán a gyógyszerek sorrendjében különbözik mintájától. Nem tartalmazza azonban mintájának utolsó szakaszait a vérzés elállításáról, a fogfájás elleni szerekről, valamint a méh- és darázscsípés elleni orvosságról. A MüLLER-féle csízió mindkét ismert példánya itt véget ér. Tekintettel azonban arra, hogy mind a hagyományos csízió, mind a BARTALiTS-féle átdolgozás még számos témáról tartalmazott részeket, elvben nem zárható ki, hogy MÜLLER kiadványa is folytatódott a ma ismert két íven túl. Bizonytalanná teszi a helyzetet még az is, hogy mindkét példányhoz további füzetek vannak hozzákötve meglehetősen bizonytalan eredettel. 34* 531